BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Európai vállalat" is alapítható

A miniszterek tanácsa tegnap jóváhagyta az "európai vállalat" státusát megalkotó rendeletet, amely 2004-ben lép hatályba. Az ebben a formában működő cég közvetlenül a közösségi jog alá rendeli magát az EU-tagállamokban.

Az "európai vállalat" jogállását választó cég az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes szabályok alapján, egyetlen vállalatirányítási és számviteli rendszert alkalmazva működhet majd. Az "európai vállalat" latin nevéből SE-nek rövidített társaság anélkül költöztetheti majd irodáját egyik tagországból a másikba, hogy formálisan felszámolná a régit és bejegyeztetné az újat, ami például a transzeurópai hálózatokat (TEN) építő cégek számára különösen vonzó lehetőség. Egy korábbi becslés szerint az ilyen státust választó vállalkozások összesen akár évi 30 milliárd eurót is megtakaríthatnának az adminisztratív költségeken.
"Európai vállalatot" legalább két EU-tagországban működő vállalkozások alkothatnak közös holding vagy leányválallat létrehozásával, illetve összeolvadással. Olyan cég is SE-vé alakulhat, amely legalább két éve működtet leányvállalatot székhelyétől különböző uniós országban. Az új céget a pénzügyi praktikák elkerülése érdekében abban a tagállamban jegyzik be, melyben adminisztratív központja található, és bár uniós központi lista nem készül, a regisztrációt az EU hivatalos lapjában is közzéteszik.
Még sokat kell dolgozni az "európai vállalat" adózásával kapcsolatos kérdéseken -- ismerte el Anna Diamantopoulou szociális biztos a hivatalos brüsszeli sajtóközlemény szerint. Azt már tudni lehet, hogy az SE-ket adózási szempontból úgy kezelik majd, mint bármely multinacionális vállalkozást.
Ha a vállalkozás teljes jövedelmét a székhely szerint illetékes hatóság adóztatja, bizonyos külföldi egységek veszteségét mások nyereségével szemben lehet majd elszámolni. Az "európai vállalat" profitálhat elsőként a határon átnyúló vállalati összeolvadások kettős adóztatását megszüntető irányelvből is.
A 30 éve felvetett javaslat elfogadását alapvetően a dolgozói érdekképviselettel kapcsolatos eltérő nemzeti szabályozások védelme késleltette. Az alkalmazottakat a vállalati döntésekbe hagyományosan bevonó, illetve azoktól távol tartó államok nizzai kompromisszuma végül megnyitotta az utat a részben az SE keletkezési módjától függő vegyes rendelkezések alkalmazása előtt. A kérdés ezen aspektusát a rendeletről leválasztva, külön irányelvben szabályozza az Európai Unió.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.