Fejlődő biofegyverek

A bioterrorizmus története hosszú időkre nyúlik vissza. Egy korai és különösen sok halálos áldozattal járó eset a britek 1754 és 1767 között, a franciák és az indiánok ellen vívott háborúja ideje alatt történt, amikor brit katonák himlővel fertőzött takarókat osztottak szét az indiánok között -- írja a Financial Times. Egyes törzsek népességük felét is elvesztették.
A második világháború alatt a japánok vélhetőleg pestissel fertőzött bolhákat szórtak Kína sűrűn lakott területei fölé. Ez idő tájt Nagy-Britanniában titkos programot indítottak biológiai fegyverek kifejlesztésére, abban a hiszemben, hogy a nácik is hasonlót terveznek. Egy hírhedtté vált kísérlet során anthraxbombákat robbantottak a Skócia partjainál fekvő Gruinard szigetén. Ennek eredményeként a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy az anthrax a hagyomános katonai értelemben használhatatlan fegyver. Hatása megjósolhatatlan és ellenőrizhetetlen, célba juttatása pontatlan. A szétszórt spóráktól pedig igencsak nehéz megszabadulni: Gruinard szigete 50 évig volt tiltott terület, mert egészen addig fennállt a fertőzés veszélye, amíg heteken át tartó fertőtlenítéssel ki nem irtották a kórokozót -- írja az Independent. Ami azonban a katonai nagyhatalmak számára ésszerűtlenné teszi az anthrax bevetését, vonzóvá válhat terroristaszervezetek vagy államok szemében. A japán Aum Sinrikio szekta a 90-es években legalább nyolc alkalommal próbálkozott a lépfene és a húsmérgezés elterjesztésével Tokióban, mindannyiszor sikertelenül.
A géntechnológia vívmányai tudósok szerint már azt is lehetővé teszik, hogy egyes faji vagy etnikai csoportok ellen szelektíven bevethető biológiai fegyvereket fejlesszenek ki.

VG-->