Kevesebb agrártámogatás jövőre

A Világgazdaság információ szerint a családi gazdaságok számos jogcímen többletpénzeket kapnának az egyéb piaci szereplőknek is járó költségvetési alapösszegeken felül. Így a gépvásárlásokhoz, az építési beruházásokhoz és az ültetvénytelepítésekhez 10 százalék körüli nevesített plusztámogatást vehetnének igénybe. Normatív földalapú dotációként számukra hektáronként 8 ezer forint többlet járna. Kiemelt támogatást használhatnának fel a birtokegyesítési támogatások elosztásakor is. A termőföldvételhez, a telephelyvásárláshoz (korszerűsítéséhez) és a forgóeszköz-feltöltéshez pedig kedvezményes hitelekre tehetnének szert.
A 2002-es családi többlettámogatásokat a Széchenyi-terv forrásaiból elkülönített 10 milliárd forintból finanszíroznák pályázatos formában. Ezenfelül az agrárbüdzsé gyakorlatilag nem nyújtana pluszdotációkat, csupán a más ágazati szereplőket is megillető pénzeket folyósítaná. A takarékosságot indokolja, hogy az FVM kimutatásai szerint a 190,2 milliárdos agrártámogatási keret 4,7 milliárddal kisebb lesz az idei korrigált összegnél 2002-ben. A büdzsét ráadásul ismét jelentős, ez évről áthúzódó kifizetési kötelezettség terheli majd.
Az FVM a földalapú támogatásoknál a mostani háromról kettőre csökkentené a birtoknagyság szerinti dotációs kategóriák számát. Jövőre 1--10 és 10--300 hektáros besorolást alkalmaznának. Az elsőben hektáronként 12 ezer, a másodikban 8 ezer forintos alaptámogatás járna. Az eddiginél több pénzt fordítanának az új szövetkezésekre, míg a 300 milliárdnyi agrárhitelhez adott finanszírozási dotációk közé beépítenék az új gazdahitelek támogatási igényét is.
Az agrárberuházásoknál a jelenlegi háromlépcsős (20, 25 és 30 százalékos) mérték helyett egységesen 25 százalékos támogatást vezetnének be. Egyúttal megszüntetnék a sokat bírált gépjavítási dotációt. Az építési pályázatok elbírálását az idei fennakadások nyomán az FVM-ből a megyei földművelésügyi hivatalokhoz telepítenék. (Mint ismert, egyik hivatalos okként a bírálati csúszás miatt menesztették Kovács Zoltán közigazgatási államtitkárt.) A tárca a SAPARD-program jövő évre várt elindításához önálló keretként 3 milliárd forintos "nemzeti fejlesztési forrást" különítene el büdzséjében, a nemzeti agrár-környezetvédelmi programra pedig 2,2 milliárdot szánna.
A piacra jutási támogatások között az exportszubvenciók zömét más típusú (minőségi, növény- és állat-egészségügyi, agrármarketing célú és környezetvédelmi) támogatásokkal váltanák fel -- tudtuk meg. Mint ismert, a közvetlen kiviteli dotációk alkalmazását a Világkereskedelmi Szervezet 2002-től drasztikusan korlátozza Magyarország számára. További megoldásként az FVM az exporthitelek és -biztosítások támogatását részesítené előnyben.