Lassul a forgalom bővülése

Augusztusban 196 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, így az év elejétől halmozódó deficit elérte 2,6 milliárd eurót. Tavaly ilyenkor gyakorlatilag ugyanekkora volt az export, illetve az import közötti különbözet. Így tulajdonképpen mind a külkereskedelmi, mind pedig a folyó fizetési mérleg árudeviza sora a tavalyival megegyező külső egyensúlyi állapotokat mutat -- mondja Nyeste Orsolya, a Postabank makroelemzője. Igaz, a külső egyensúly megítélésében problémát okoz, hogy akárcsak tavaly, a fizetési mérleg árumérleg során felhalmozódott hiány, illetve a külkereskedelmi mérleg egyenlege között az idén is nagy a rés -- mutat rá az elemző.
Az árukivitel, illetve -behozatal dinamikája -- a tegnapelőtt közzétett folyó fizetési mérleg adataihoz hasonlóan -- a külkereskedelmi forgalom növekedési ütemének csökkenését mutatja. Augusztusban az export értéke 9,6 százalékkal meghaladta, a behozatalé pedig 3 százalékkal alulmúlta a tavaly ilyenkorit. Érdekesség, hogy az import már júliusban is csökkenést mutatott, ez is azt jelzi, hogy a lassulás tartós tendencia -- mutat rá Nyeste. 2000-ben még 30 százalék feletti növekedési ütemek jellemezték a külkereskedelem bővülését.
A Gazdasági Minisztérium közleménye szerint az import 12 havi alapon mért visszaesése nem meglepetés, mert tavaly nyár végén -- a szokásos augusztusi folyamatoktól jelentősen eltérve -- erőteljesen megugrott a behozatal. Az akkori 50 százalékos emelkedés igen erős bázishatást jelentett.
A külkereskedelmi forgalom lassulását az első nyolc hónap összesített adatai is látványosan mutatják: euróban számolva átlagosan az export 17, az import 15 százalékkal nőtt. Az ár- és árarányváltozás hatásait kiszűrő volumenindexek is csökkentek, jelenleg a kivitel mennyisége 10, a behozatalé 8 százalékkal múlja felül az előző év első nyolc hónapjának teljesítményét.
A csökkenő ütemű kivitelnövekedésnek elsősorban a világgazdasági lassulás az oka, amely erősen meghatározza az exportkeresletet. Ahogy a folyó fizetési mérlegben is megfigyelhető, az import követi a lassulást, ami némiképp meglepetés, hiszen korábban a szakemberek azt gondolták, hogy a hazai kereslet kevésbé függ a nemzetközi környezettől. Feltehető, hogy elsősorban az importigényes ágazatok csökkentették kibocsátásukat, ezért ilyen szoros a kapcsolat a kiviteli és behozatali dinamikák között -- mondja Nyeste. Ez némileg megmagyarázza, miért nem romlik látványosan a külső egyensúly, de hogy a lakossági fogyasztás bővülése miért nem jelenik meg az importban, egyelőre nem tudják a szakemberek.
Az importcsökkenés szerkezete szintén arra utal, hogy a továbbiakban is lassulásra számíthatunk, hiszen elsősorban a vámszabad területek behozatala csökkent. Az itt tevékenykedő vállalatok a behozott árut feldolgozás után visszaexportálják, tehát a kisebb volumen kevesebb külföldi megrendelést jelenthet.
A külső egyensúly tekintetében az elemző a következő hónapokban romlást vár, bár ennek egy része valószínűleg 2002 elejére tolódik.