Magánsztrádák Németországban

A vállalkozásban végrehajtandó útépítés esélyét nagyban növelte a teherjárművek általános útadójának 2003. január 1-jei bevezetése -- írja a Handelsblatt. A díjaknak az igénybe vett útszakaszok hosszával arányos beszedése révén elvileg megteremthető az az állandó bevételi forrás, amely alapul szolgálhat a szükséges tőke megelőlegezéséhez és a munkák finanszírozásához. A magánerős fejlesztésre lenne is igény, mert sokfelé szükségessé vált az eddigi négysávos autópályák oldalanként egy-egy sávval történő bővítése.
A lehetőségeket mérlegelve a német közlekedési miniszter kijelentette, hogy mindenekelőtt meg kell teremteni a tartós működtetés alapjául szolgáló üzleti modellt, amelynek körvonalai jelenleg csak homályosan rajzolódnak ki. Támpontként lényegében csak az Európai Unió azon kezdeményezése szolgál, amely szerint fokozatosan át kell térni a közlekedési utak építésének és fenntartásának a használók általi finanszírozására.
Az elv németországi alkalmazásával kapcsolatban azonban ez idő tájt olyan probléma jelentkezik, hogy az úthasználattal arányos díjak elkönyvelésének informatikai rendszerét 2003 elején csak a teherjárművekre fogják alkalmazni. A személygépkocsi-forgalomnak az elszámolásba való bevonását jelenleg politikai és műszaki okok egyaránt hátráltatják.
A közlekedési infrastruktúra igénybevételének adó formájában való elszámolására néhány híd és alagút szolgál példával. Az itt használt modellnek az autópálya-építésre való átvitelét jelenleg hátráltatja, hogy az állam a létesítmények elkészülte után szabja meg az esedékes díjakat, ami rontja a befektetési biztonságot. A közlekedési miniszter az aggályok ellenére kísérletet tesz a magántőke bevonására, és még az idén kiírást tesz közzé egy-egy átkelőhelynek a Mosel felső folyásánál és Rügen-szigeténél való kivitelezésére.