Már csak a magyar--szlovák határ sorsa kérdéses
A tagországok hétfőn kaphatják majd meg az Európai Bizottságtól az új állásponttervezetet a bel- és igazságügyi témáról Magyarországgal folytatandó tárgyaláshoz, és jó eséllyel 10-12 napra rá összeállhat a tizenötök végső pozíciója. Mindez arra is elegendő időt hagyhat, hogy a magyar delegáció felkészüljön a november 28-én esedékes újabb tárgyalási fordulóra.
EU-elnökségi források szerint az információcsere a magyar partnerekkel jócskán előrehaladott szakaszában tart már, és lényegében minden fontosabb kérdés tisztázódott. Diplomáciai források szerint már csak egy területen szenvedhet hajótörést a fejezet gyors lezárása: ha a szeptemberi amerikai terrorakciók nyomán egyes tagországok szükségét érzik bizonyos mechanizmusok fokozottabb ellenőrzésének.
Ennek hátterében végső soron az a -- tagországok között zajló -- politikai szintű vita húzódik, hogy a terrorveszély árnyékában vajon melyik érvet tekintsék irányadónak a csatlakozási tárgyalások megítélésekor? Azt, amelyik úgy véli, hogy a kelet-európai tagjelöltek gyors bevonása az EU bel- és igazságügyi rendszerébe növelheti a kockázatot az EU számára, vagy amelyik úgy gondolja, hogy éppen ezzel lehetne kiterjeszteni az EU-normák szerint eljáró és működő biztonsági övezetet?
A keleti határokhoz közelebbi országok és tartományok hajlanak az utóbbira, mert ez levenné vállukról az "első szűrés" terhét. A távolabb fekvők inkább a kockázatot érzik -- fejtette ki ennek kapcsán egy brüsszeli diplomata.
Értesülések szerint amúgy még Szlovéniát érintheti rövid távon a fenti mérlegelés eredménye, lévén hogy -- főként osztrák nyomásra -- az utóbbi időben Ljubljana kezdett felzárkózni Magyarország mellé a fejezetet esetleg lezáró jelöltként. A harmadik szóba jöhető tagjelölt Csehország lehet, amelyet különösen bizottsági részről tartanának alkalmasnak erre, bár szakértők szerint Prágának -- például Magyarországhoz képest -- még nagyságrendekkel több házi feladatot kell megoldania. Az igazi fejfájást e téren is Lengyelország okozhatja, amelynek terjedelmes keleti határa általános megítélés szerint még sok-sok évre van a minimális Schengen-követelményektől.
Szakértők rámutatnak, hogy bár a schengeni egyezményben foglalt teendőket az Európai Bizottság szeptember végi javaslata kettébontotta -- az EU-tagságig teljesítendő, illetve csak az egyezmény életbelépésére befejezendő teendőkre --, ám a gyakorlati feladatok 80 százalékát igazából már az EU-csatlakozás előtt el kell végezni. Az EU-tagság például kötelezővé teszi a harmonizált határellenőrzést, ehhez azonban az egyetlen tételes leírást maga a Schengen-acquis tartalmazza, azaz a külső határok kiépítésekor már a taggá váláshoz is e szerint kell eljárni. Hasonlóképpen a rendőri és igazságügyi szervek közötti együttműködés jó részénél is az elvárások többsége megegyezik a "Schengen-tagsággal" járó követelményekkel, beleértve ebbe a vízumkötelezettek közös listájának az átvételét is.
Voltaképpen a majdani Schengen-tagsággal -- amire 2005-2006 előtt nem lehet számítani -- a legfontosabb változás már csak annyi lesz, hogy megszűnik a belső határok ellenőrzése a mai tagországok felé, ezzel egy időben az új tagok határvédelmi rendszere is rákapcsolódik a közös számítógépes nyilvántartási rendszerre, valamint attól kezdve formai oldalról is a schengeni eljárás szerint bonyolítják le a vízumok kiadását, valamint a díjtételek megszabását. Ugyancsak ekkor teljesedik ki a rendőri és igazságügyi szervek közötti együttműködés.
Egyes vélemények szerint az a tény, hogy konkrétan a határvédelemben már az EU-tagsághoz is "Schengen-konform" határellenőrzést kell bevezetni, indokolatlanná kellene hogy tegye az egyes tagországokban meglévő húzódozást. Többen azonban attól tartanak, hogy a keleti új tagállamok túl gyors bevonása a közös bel- és igazságügyi rendszerbe érzékeny információk kiszivárgását is eredményezhetné. "Újra és újra oda jutunk, hogy ez a terület nagymértékben a kölcsönös bizalom meglétén is alapul, és a tagjelölteknek mindenekelőtt e vonatkozásban kell a maradék ellenállást felszámolniuk" -- jegyezte meg egy brüsszeli diplomata.


