Nagy az igény állami segítségre

Jövőre összesen 3 milliárd forint címzett támogatás segítségével indulhat el 43 új önkormányzati beruházás, ha az Országgyűlés elfogadja azt a törvénytervezetet, amelynek általános vitája a héten kezdődött meg. A következő két évben ennél jóval több állami segítséget kapnának az érintett helyhatóságok: 2003-ban 16,4, 2004-ben pedig 14,6 milliárd forintot. A támogatásból az önkormányzatok 18,9 milliárdnyi saját forrásával együtt 54 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.
Ahogy az utóbbi három évben, a vita az idén is a szokásos "koreográfia" alapján folyt: a kormánypárti képviselők szakmai érveket hangoztattak, míg az ellenzék különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a 28 kormánypárti és a 11 független vezetésű önkormányzat mellett csak 4 ellenzéki irányításúnak jut állami segítség. Többször is szó esett Alcsútdoboz támogatottságának szakmai megalapozottságáról: a település Felcsúttal, illetve négy másik környékbeli önkormányzattal együtt felszíni vízelvezetésre kapna összesen 2,7 milliárd forintot. (Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök e két településen töltötte gyermekkorát, illetve a felcsúti futballcsapatnak ma is tagja.)
A Belügyminisztérium összesítése szerint 1991--2001 között 509 önkormányzati beruházáshoz folyósított mintegy 210 milliárd forint címzett támogatást a központi költségvetés. Ennek segítségével 250 milliárd forint összköltségű fejlesztés valósult meg. A támogatási forma alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket -- mondta a Világgazdaságnak Kontrát Károly. A belügyi tárca államtitkára kifejtette: a rendszer fenntartására továbbra is szükség van, mert e nélkül az önkormányzatok nem tudnák megvalósítani nagy költségigényű infrastrukturális és humán beruházásaikat. A fejlesztéseket az európai uniós követelmények miatt is kiemelten kezeli a kormány.
Címzett támogatással a térségi feladatellátást biztosító, kiemelt fontosságú beruházásokat segíti az állami költségvetés. A kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés minden évben törvénybe iktatja a támogatottakról szóló döntést.
Az 1991 óta működő rendszerben fontos változást jelentett, hogy 1999-től csak a 200 millió forint feletti összköltségű beruházásokhoz lehet címzett támogatást igényelni, míg korábban a néhány milliós fejlesztésekről is az Országgyűlés döntött. Újabb jelentős változás, hogy 2002-től az egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális és vízgazdálkodási beruházások mellett az 1 milliárd forintnál drágább szennyvíz-, illetve hulladékgazdálkodási fejlesztésekhez is címzett támogatást kell kérni. Ezekről tehát az Országgyűlés dönt, így elkerülhető, hogy a rendkívül költséges beruházások alanyi jogon illessék meg az önkormányzatokat, mint a céltámogatásnál -- fejtette ki Kontrát Károly.
Bár a címzett támogatás az önkormányzati rendszer kialakítása óta alapvetően fontos szerepet játszott a helyi fejlesztésekben, az Országgyűlés évenkénti döntése a legutóbbi kormányváltás után került a figyelem középpontjába. Az 1999-es címzett támogatásokról szóló parlamenti vitában az akkor már ellenzéki szabad demokraták szóvá tették: az Orbán-kormány az előző kabinet javaslatát politikai indokok miatt megváltoztatva terjesztette a törvénytervezetet az Országgyűlés elé. A támogatottak listájáról lekerültek a szocialista, illetve a szabad demokrata polgármesterek által irányított települések, mint például Győr, Nyíregyháza, Mosonmagyaróvár, Budapest, Szekszárd. Bekerült viszont több, fideszes polgármester által vezetett település, mint Kaposvár, Siófok, Pápa, Karcag. Még nagyobb vihart kavart a 2000. évi döntés, amikor a 38 támogatottból a 28 kormánypárti és a 10 független polgármester vezette önkormányzat mellett egyetlen ellenzéki sem volt. Azóta a politikai vita minden évben megismétlődik a címzett támogatások kapcsán.
Nincsenek kormánypárti, vagy ellenzéki beruházások. A fejlesztések három-négy év alatt valósulnak meg, és 50-70 évre szólnak, tehát messze túlmutatnak a kormányzati ciklusokon -- jelentette ki lapunknak az államtitkár. Kontrát Károly úgy látja: természetes, hogy vannak szakmai viták, különösen, hogy kevés a rendelkezésre álló forrás, így nehéz a pénz elosztása. Politikai kérdést azonban egyes ellenzéki képviselők csináltak a döntésből. Az államtitkár szerint a kormány nem politikai szempontokat tartott szem előtt, amit az is bizonyít, hogy az 1999-ben valóban nem támogatott Győr és Mosonmagyaróvár 2002-ben kap állami forrást, bár a két polgármester most is szocialista párti. Az előző ciklus utolsó évében az Országgyűlés több mint 20 szocialista és szabad demokrata vezetésű település javára hozott olyan döntést, amelynek következtében az Orbán-kormány csak a 2000. évben 16,3 milliárd forinttal finanszírozta ezeket a beruházásokat, így az ellenzékiek több pénzt kaptak, mint a kormánypártiak -- mutatott rá.
A kormány az idén különös hangsúlyt helyezett a területi kiegyenlítés elvére, a 2002. évi címzett támogatásos beruházások összességében 6 millió embert érintenek. A döntés-előkészítés során lényeges kérdés volt, hogy reális-e a fejlesztés költségigénye. A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház közel 8 milliárd forintos költsége csaknem annyi lenne, mint a javaslatban szereplő 8 kórház-rekonstrukció összesen. Az államtitkár szerint értelmezhetetlenek az ellenzék vádjai a szennyvízberuházásokat megvalósító önkormányzatok esetében is, mivel ezek a fejlesztések 4-5 településre is kiterjednek.
A döntés kapcsán a kormánynak arra is figyelmet kellett fordítania, hogy forrásokat biztosítson azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kapnak az Európai Unió ISPA-támogatásából. Képtelenség lenne azt állítani, hogy ezeknél a szegedi, miskolci, szolnoki, soproni beruházásoknál Brüsszel a polgármester pártállását és nem a fejlesztési program megalapozottságát vizsgálta -- szögezte le az államtitkár.
Egyértelműen tetten érhető a címzett támogatásokról szóló döntéseknél a politikai jutalmazás, illetve büntetés szándéka -- erősítette meg korábbi állításait lapunknak Lamperth Mónika. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke kifejtette: a települések élén most is jelentős számban vannak szocialista polgármesterek, igényelnek is állami segítséget. Így matematikailag elképzelhetetlen, hogy nem, vagy csak alig kerülnek a támogatottak közé azok az önkormányzatok, ahol ellenzéki a vezetés. Ez csak akkor lehetséges, ha politikai alapon áll össze a lista -- jelentette ki a szocialista politikus.
A Világgazdaság által összesített adatok kapcsán -- miszerint az előző ciklusban is több kormánypárti, mint ellenzéki vezetésű település jutott címzett támogatáshoz -- Lamperth Mónika kifejtette: 1994--98 között arányaiban jóval több volt a kormánypárti polgármester, mint most, mégsem fordultak elő olyan kirívó egyenlőtlenségek, mint ebben a ciklusban. Szerinte az előző ciklusban ráadásul nem volt ritka a kormánypártok és az ellenzékiek által közösen a polgármesteri székbe juttatott politikus, így a települések vezetésének hovatartozását nem lehetett egyértelműen politikai alapon meghatározni. A "vegyes" jelölések az 1998-as önkormányzati választások idején szűntek meg, amikor a kormánypártok megtiltották helyi szervezeteiknek, hogy ellenzékieket támogassanak, vagy azok támogatását elfogadják -- fejtette ki Lamperth Mónika.
Az idén előbbre hozta a 2002-es címzett támogatásokról szóló döntést a kormány. A törvény szerint a támogatási kérelmek elbírálása két lépcsőben történik. Az önkormányzatok beruházási koncepciójáról először a kabinet foglal állást -- ahogy ez az idén szeptemberben is megtörtént. Az önkormányzatok ezután adhatják be -- minden évben december 15-ig -- az építési, vízjogi és más engedélyekkel, tervdokumentációkkal alátámasztott igénybejelentésüket. A jelenleg hatályos jogszabály alapján a kormánynak 2002. március 31-ig kellene benyújtania a támogatásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűléshez. Kontrát Károly szerint az előre hozott döntés szakmai okokkal magyarázható, így itt is értelmetlen a politikai vádaskodás. Ha az Országgyűlés a beruházási koncepciók alapján elkészített törvényjavaslatról dönt, nem éri hátrány az önkormányzatokat, mert így a parlamenti képviselők az elutasításra javasolt fejlesztési elképzeléseket is megismerik. A kivitelezések minél előbbi megkezdése esetén a beruházásokat kisebb mértékben érintik az építőipari árváltozások. A kormány különösen fontosnak tartja, hogy a javasolt önkormányzati fejlesztések közül öt nagy volumenű környezetvédelmi beruházás esetében a címzett támogatás biztosítja az ISPA-támogatások állami társfinanszírozását. Ha a címzett támogatásokról jövő év elejére nem születne parlamenti döntés, úgy veszélybe kerülhet a fejlesztések megvalósítása. Emellett az Országgyűlés által már jóváhagyott, a 2002. évi központi költségvetésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az állami büdzsét érintő kérdésről már most megszülessen a döntés -- tette hozzá az államtitkár.
A parlamenti ellenzék viszont ésszerűtlennek tartja, hogy most döntenek a kérdésről. Az önkormányzatok ezúttal is december 15-ig nyújtják be a tervezett beruházás teljes dokumentációját. Ha azonban az igénybejelentés nem felel majd meg a feltételeknek, akkor a döntésen már csak annyiban lehet változtatni, hogy a Belügyminisztérium intézkedik a jóváhagyott előirányzat elvonásáról. Az előre hozott döntésnek az lehet az oka -- állítják az ellenzéki padsorokból --, hogy a kormány a választásokra készülődve tavasszal már nem kíván parlamenti ülésszakot tartani.
A címzett támogatásokra mindenképpen szükség van, mert e nélkül az önkormányzatok nem tudnának ekkora volumenű beruházásokat megvalósítani, de a döntési mechanizmuson változtatni kellene -- jelentette ki lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az érdekképviselet álláspontja szerint a döntési decentralizáció irányába kellene indulni: megfelelő szakmai programok alapján a régiókban, illetve a megyékben megalapozottabban tudnának dönteni egy helyi beruházás szükségességéről, míg az Országgyűlésnek kevesebb információ áll rendelkezésére. A főtitkár úgy látja: a tíz éve kialakult finanszírozási gyakorlat szintén módosításra szorul. Az első évben kisebb összeget kapnak a támogatott önkormányzatok, s egy-egy építkezés általában három évig tart, ami jelentősen drágítja a költségeket. A mai építőipari feltételek mellett gyorsabban befejezhetőek lennének a beruházások, ami pontosabb tervezést és gazdaságosabb kivitelezést tenne lehetővé.