Öt kötetből áll majd az új Ptk.
Elkészült a új polgári törvénykönyv tudományos koncepciótervezete. Az elképzelések szerint a leendő kódexben helyet kapna a társasági jog is -- tudta meg a Világgazdaság. A Ptk. az eddigi eggyel szemben várhatóan öt könyvből áll majd. Külön kötet foglalja össze a személyekkel kapcsolatos szabályokat, a család-, a dologi, a kötelmi, valamint az öröklési jogot. A kötelmi jogban külön kezelnék az üzleti élet tipikus -- például fuvarozási -- szerződéseit, a magánszemélyek és a cégek körében egyaránt alkalmazott ügyleteket -- mint az adásvételt --, továbbá a kizárólag magánszemélyek között létrejövő -- például ajándékozási -- megállapodásokat. A fogyasztói szerződések körében a laikus vevő védelmet kapna a profi vállalkozóval szemben.
A könyvenkénti szerkesztés egyik előnye, hogy a kódex bevezetőjében megfogalmazott célokon és alapelveken, illetve az egyes területeket összefogó általános regulákon túl mód nyílik a sajátos szabályok rögzítésére -- nyilatkozta lapunknak Sáriné dr. Simkó Ágnes miniszteri biztos. Hangsúlyozta: a koncepció az új Ptk.-t érintő problémákat foglalja össze, és már kiérlelt, illetve még alapos szakmai megfontolásra váró javaslatokat is tesz a megoldásra.
Gond egyebek között, hogy a hatályos kódexben az egyes jogi személyekre vonatkozó szabályozás aránytalan. Az alapítványról például részletesen rendelkezik a Ptk. A -- külön törvényben is szabályozott -- egyesületi jogot ugyanakkor röviden, általánosságban rendezi.
Az elképzelések szerint a leendő Ptk. első, személyekről szóló könyve az ember, az állam, a jogi személyek közös szabályai, a személyek polgári jogi védelme és a szellemi alkotások joga után a társaságok, az egyesületek és alapítványok sajátos szabályait tárgyalná. A miniszteri biztos kifejtette: nem egyes törvények -- például a társasági törvény -- változatlan átvételéről van szó: a bírói gyakorlatra, a jogtudomány tapasztalataira támaszkodva és a jogharmonizációs követelményekre is figyelemmel alakítanak majd a szabályokon.
Míg óhatatlanul sokat változik majd a tulajdonjogi szabályozás, öröklési jogunk alig-alig igényel módosítást. Figyelemre méltó, hogy egyes régi öröklési jogintézményeink -- a bírói gyakorlat szerint -- igen erősen élnek ma is.
A koncepciótervezetet november elején tárgyalja meg a polgári jogi kodifikációs főbizottság, amelynek tagja a kancelláriaminiszter, az igazságügy-miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ügyvédi és a közjegyzői kamarák elnökei, valamint a jogászegylet elnöke. A miniszteri biztos elmondta: a jóváhagyott koncepciót -- várhatóan a jövő esztendő elején -- széles körű szakmai vitára bocsátják.
