Óvadék nincs, kiskapu van
A biztosíték letétbe helyezésének lehetőségét a jogalkotók ugyan alapvetően más célból hozták létre, mint az óvadékot, és igénybevételét is más feltételek mellett lehet kérelmezni, azonban egyes rendőrségi eljárások lefolytatása arra utal, hogy a gyakorlatban nem minden esetben van éles határ az előzetes letartóztatás megválthatóságát szolgáló óvadék és a biztosíték alkalmazása között.
A jogszabály külön hangsúlyozza, hogy a biztosíték véletlenül sem tévesztendő össze az óvadékkal, mert egyrészt csak a külföldön élők esetében alkalmazható, másrészt nem az előzetes fogva tartás kiváltását szolgálja. Ezzel szemben lapunk tud olyan nagyszabású -- szabadságvesztés kiszabására "esélyes" -- gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban elindított büntetőeljárásról, amelyben az illetékes szervek a gyorsabb és sikeres lefolytatás érdekében több millió forintos biztosíték letétbe helyezése ellenében engedélyezték a terheltek számára -- jobb közreműködésük reményében --, hogy külföldre távozzanak. Annak ellenére, hogy előtte több hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban, ezt követően pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt álltak.
Pedig a büntetőeljárási törvény szerint a biztosítékot külföldön élők esetében is csak azokban a kisebb ügyekben lehetne alkalmazni, amelyekben csupán pénzbüntetésre, vagy felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására lehet számítani. Ugyanis ilyen esetekben lehetőség van arra, hogy a terheltnek ne kelljen lakhelyétől távol végigvárnia a gyakran hónapokig vagy évekig elhúzódó büntetőeljárás befejezését, hanem kérelmezhesse, hogy az eljárást távollétében folytassák le. A biztosíték összegét az ügyész, illetve a bíróság határozza meg, a várható pénzbüntetés és az elkobzás alá eső vagyontárgyak értékét, valamint a felmerülő bűnügyi költség nagyságát figyelembe véve.
Az igazságszolgáltatás szervei közül egyedül a Legfőbb Ügyészség vezet arról statisztikát, hogy az ügyészségek, illetve -- az ügy bírói szakaszában -- a bíróságok évente hány esetben engedélyezik biztosíték letétbe helyezését s az eljárás lefolytatását a terhelt távollétében. A statisztikákban az elutasított kérelmek száma is szerepel, ugyanakkor arról már itt sincs kimutatás, hogy hány olyan esetben engedélyezték a biztosíték letétbe helyezését, amikor az eljárás végül letöltendő szabadságvesztés kiszabásával zárult le.
Ugyanakkor Bárándy Péter ügyvéd lapunknak kifejtette: bevezetése óta a biztosíték beépült a mindennapi jogalkalmazásba, s az esetek döntő többségében -- a jogalkotók eredeti szándékának megfelelően -- kisebb súlyú ügyekben engedélyezik a biztosíték alkalmazását. Ezt erősíti az az előírás is, hogy a biztosítékként letétbe helyezett összeg ugyan az államra száll a bűnösség kimondása esetén, azonban szabadságvesztés kiszabásakor vissza kell téríteni az összeget a terhelt részére.
