Prodi mellőzve érzi magát

Szóvivője, Jonathan Fall kertelés nélkül elismerte, hogy a brüsszeli testület elnöke azért nem vett részt a sajtótájékoztatón, mert a belga tájékoztatók többnyire terjedelmes nyilatkozatokkal kezdődnek, amely mellett nem maradt volna idő arra, hogy a bizottsági elnök felé is kérdéseket intézzenek az újságírók.
Prodi lépése nem előzmény nélküli: sajtókörökben köztudott, hogy hasonló benyomásokkal élte meg a szeptember 21-i brüsszeli rendkívüli EU-csúcs záró sajtóértekezletét is, ami után október elején külön levélben fordult Guy Verhofstadthoz. Hírek szerint azonban levelére nem kapott semmilyen választ.
Brüsszeli megfigyelők rámutatnak, hogy miközben a -- gyakran két nyelven (flamandul és franciául) lefolytatott -- belga sajtóértekezletek sokszor valóban nehézkesek és időrablók, Prodi személye körül sem először támadnak konfliktusok. Az utóbbiak többnyire visszavezetnek ahhoz a problémához, hogy a bizottság elnöke eddig meglehetősen gyenge kommunikátornak bizonyult: angol- és francianyelv-tudása gyenge lábon áll, emiatt sokszor nehezen tudja megértetni magát, miközben válaszai sokszor túlzottan elnagyoltak. Egyúttal visszatérő híresztelések keringenek arról is, hogy támogatottsága a tagországok körében csekély, miközben a bizottságon belül is akadnak bírálói.
Brüsszeli szakértői körökben rámutatnak ugyanakkor, ha a tagországok nyíltan gyengítik Prodi presztízsét, ezzel magának a bizottságnak a súlyát is csökkentik, miként az történt a sok szempontból hasonlóan "lekezelt" előző bizottsági elnök, Jacques Santer idején is -- eljutva egészen az általa vezetett testület kártyavárszerű összeomlásáig és 1999-es lemondásáig.
A pénteki EU-csúcs másik nagy feltűnést keltett mozzanata a bővítési folyamattal függött össze, midőn Guy Verhofstadt a fentebb említett sajtóértekezleten kilátásba helyezte: a decemberi laekeni EU-csúcson megfontolják, hogy egyértelművé tegyék, mely jelölt országok számíthatnak a tárgyalások 2002 végi befejezésére. A belga kormányfő kijelentése utóbb rengeteg kérdést provokált, amelyekre a válaszok már inkább óvatosan visszavonulóak voltak. A csúcs másnapján tartott európai konferencia után például az ülésen elnöklő Louis Michel belga külügyminiszter már kategorikusan cáfolta, hogy Brüsszelben bármilyen "országlistát" készülnének decemberre összeállítani az első körben "befutókról". Szerinte sokkal inkább arról lesz szó, hogy miközben az Európai Bizottság novemberi éves országértékelése állítólag rendkívül aprólékos precizitással számba veszi majd a tagjelöltek felkészültségét és az általuk tett eddigi haladást, a decemberi csúcson mindezt "mélyreható módon" megvizsgálják; és nem a jelölt országok egymáshoz való sorrendjét, hanem a csatlakozáshoz szükséges haladás addigi szintjét fogják majd nyíltan is nevén nevezni. Amiből közvetve persze az is kiolvasható lesz, hogy mely országok helyzete biztató a tárgyalások 12 hónapon belüli befejezése szempontjából -- érvelt Michel.