Rekordmélységben a hazai infláció

Szeptemberben az előzetes várakozásoknak megfelelően folytatódott a dezinfláció. A 12 havi árindex -- augusztushoz képest 0,7 százalékponttal csökkenve -- kereken 8 százalékos drágulást mutat, ami 15 éve a legalacsonyabb ütem.
A nagymértékű esés azért is várható volt, mert tavaly szeptemberben több ársokk is érte a gazdaságot. Ezek az idei első őszi hónap adatanak bekerülésékor kiestek a 12 havi árindexből. A szaknyelvben bázishatásnak hívott jelenség különösen az üzemanyag, az élelmiszer és a szolgáltatások esetében volt erős. A benzin árindexében azért látszik kevésbé ez a jelenség, mert az idén szeptemberben szintén drágult az üzemanyag, igaz, a tavalyinál kisebb mértékben -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ez az áremelkedés azonban -- a világpiaci olajár csökkenése miatt bekövetkező benzinárcsökkentések következtében -- októberben eltűnik.
Szeptember az utolsó olyan hónap volt, amikor az élelmiszerek 12 havi árindexében látványos zuhanás volt tapasztalható. Úgy tűnik, hogy a drágulás ebben a termékkörben a nyáron visszatért egy átlagosnak tekinthető kerékvágásba.
Ami a leginkább örvendetes az új adatokban, hogy végre határozottan látszik az árfolyamsáv-szélesítés első kedvező hatása. A tartós fogyasztási cikkek ára egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal csökkent, így a 12 havi drágulás mértéke egy százalék alá süllyedt. Bár a ruházati termékek ára havi alapon emelkedést mutatott, ez csak az új árukészletek megjelenésével és a nyár végi akciókkal járó szezonális hatás. Sokkal fontosabb, hogy a drágulás mértéke jelentősen elmaradt a tavalyitól, így május óta ebben a termékcsoportban egy százalékpontos mérséklődés figyelhető meg a drágulás ütemében -- mondja Forián.
Ahogy az várható volt, a Központi Statisztikai Hivatal által számított maginflációs mutató néhány hónapos késéssel a fogyasztói árindex után eredt. Szeptemberben -- augusztushoz képest 0,9 százalékpontot csökkenve -- 8,7 százalékos volt az egyéves "alapdrágulás".
A szám még az elemzői prognózisoknál is egy hajszállal kedvezőbb képet mutat, így az árszínvonal-emelkedés üteme a jegybank inflációs célsávjának felső szélére süllyedt. A monetáris hatóság nagyon jól megválasztott időpontban vezette be az inflációs célkitűzés rendszerét, hiszen a csökkenés csaknem automatikusan benne volt a rendszerben -- mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint ez hozzájárulhat a Magyar Nemzeti Bank hitelességének növekedéséhez és az inflációs várakozások hűtéséhez.
Forián Szabó év végére 7,4, Török 7,5 százalékos éves drágulást vár. Ezek az előrejelzések összhangban állnak az MNB várakozásaival. Forián Szabó szerint ez a további 0,6 százalékpontos csökkenés jórészt októberben következik be, utána már decemberig nem nagyon esik tovább az árindex. Török Zoltán arra számít, hogy a külső tényezők dezinflációs szempontból jövőre is kedvezőek maradnak, így 2002 decemberére 5,3 százalékra csökkenhet a drágulás.