Rokonoké sem lehetne a föld

Sem a közös háztartáson kívül élő közvetlen családtagoknak, sem a távolabbi rokonoknak, ismerősöknek, vagy barátoknak nem adhatnák el ezután földjüket a tulajdonosok, ha a területükkel szomszédos családi gazdaság, más helyben lakó gazdálkodó vagy az állami Nemzeti Földalap (NFA) Kht. élni kívánna elővásárlási jogával. A korlátozásokat a kormány parlament elé terjesztett földtörvény-módosítási javaslata tartalmazza.
A Világgazdaság információi szerint koalíciós képviselők további szigorító indítványokat nyújtanak be, mondván: kijátszható lenne a tervezett elővásárlási szabályozás. A tulajdonosok elsősorban az ingyenes átruházást választhatnák az eladás helyett. Ezért elképzelhető, hogy a parlament koalíciós szavazatokkal korlátozza a föld ajándékozását vagy kártérítési célú felajánlását. Ellenőrzés alá vonhatják a termőföld fejében kötött tartási és életjáradéki szerződéseket is -- tudtuk meg.
Értesüléseink szerint több agrár-érdekképviselet és ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, ha a diszkriminatívnak tartott elképzeléseket a parlament megszavazza. Nevük elhallgatását kérő államigazgatási szakértők viszont korábbi Ab-állásfoglalásokra hivatkozva lapunkkal közölték: a szerződéses szabadságot, illetve a tulajdonhoz fűződő jogot a legkevésbé az sérti, ha az eladók a vevőt nem választhatják meg.
Mint ismert, a ma hatályos földtörvény csak a haszon- és az egyéb bérlőknek ad elővásárlási jogokat a megállapodások időtartamáig. Ezután viszont ők is csak az NFA Kht. mögött következnének az elővásárlási rangsorban, és jelentősen módosulnának az elő-haszonbérleti jogosítványaik is. Mostanáig ugyanis a termőföldbérleti szerződések lejártakor kizárólag az addigi használóknak voltak elő-haszonbérleti jogaik más jelentkezőkkel szemben. A törvénymódosítás elfogadásával viszont a családi gazdálkodók, a helyben lakók és az NFA Kht. után, utolsóként állnának a kedvezményezetti sorban.
Mindez szakértők szerint a gazdasági társaságok és a szövetkezetek jelentős részét veszélybe sodorhatja, mivel az elmúlt években az ország 7,7 millió hektáros termőterületének mintegy felét (3,6-3,8 millió hektárt) bérelték. Mint ismert, számukra a törvényi szabályozás a földvásárlást tiltja. Ezért a mai bérleti megállapodások lejártakor föld nélkül maradhatnak, mert előlük a családi gazdaságok, a helyben lakók, végsős soron pedig az állami NFA Kht. a földeket teljes mértékben "elbérelheti". (Ugyanez vonatkozna az egyéni gazdálkodók által eddig bérletként művelt 1,6-1,8 millió hektárnyi termőföldre is.) Az NFA Kht. ráadásul a törvénymódosítási javaslat értelmében kijelölhetné azokat a személyeket, akik a területeket a továbbiakban használhatnák. Nem lenne ugyanakkor törvényi szabályozás arra, hogy a kht. az előnyben részesített gazdálkodókat milyen szempontok alapján választhatná ki.