Romlik-e a folyó mérleg

Az utóbbi hetek meglepő hazai makroadatai, illetve a világgazdasági, -politikai fejlemények jelentősen kiszélesítették Magyarország számára a következő egy-másfél évben bejárható lehetséges makrogazdasági pályát -- erről tanúskodik az is, hogy a lapunk által megkérdezett elemzők előrejelzései a korábbiaknál nagyobb szóródást mutatnak.
A legkisebb véleménykülönbség az idei GDP-növekedéssel kapcsolatban figyelhető meg. A szakértők többsége a harmadik negyedévben egyértelműen 4 százalék alatti bővülést vár. Az utolsó három hónap teljesítményének esetében elsősorban a fogyasztás élénkítő hatásának mértéke kérdéses. A bázishatással együtt elképzelhető, hogy a gazdaság teljesítménye még javulni is fog az első fél évhez képest -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője, aki az év egészére 4,4 százalékos növekedést vár. Ezzel a prognózissal ő a legoptimistább a lapunk által megkérdezett szakértők közül. A többség azonban úgy véli, hogy az utolsó negyedév esetlegesen jobb száma arra lehet elég, hogy az éves átlagos bővülés ne süllyedjen 4 százalék alá. Ez már csak azért is valószínű, mert a gazdaságpolitikai élénkítés -- hatásának időbeli eltolódása miatt -- az idei számokat már nem befolyásolja -- véli Nyeste Orsolya, a Postabank makroelemzője.
Sokkal nagyobb a bizonytalanság az idén meglepően jól teljesítő folyó fizetési mérleggel kapcsolatban. Igazán szeptembertől lehet jelentős romlásra számítani, ezért az első őszi hónap eredményét mindenképpen érdemes megvárni az új prognózissal -- véli Nyeste Orsolya, aki szerint ezzel együtt sem várható 2 milliárd euró feletti hiány az idén. Az év utolsó hónapjainak egyenlege ráadásul a külföldi tulajdonú vállalatok profit-hazautalásának mértékétől függ -- teszi hozzá Zsoldos István, a Concorde elemzője. Ez pedig néhány multinacionális cég politikáján múlik, vagyis gyakorlatilag előrejelezhetetlen. Zsoldos szerint várható egy nagyobb repatriálás, és szeptembertől -- amikor a turizmus teljesítménye szezonális okokból és a terrortámadások következtében is csökken -- már egyébként is érzékelhető lesz a folyó mérleg állapotának romlása. Ha megvalósul az elemző 2 milliárd eurós hiányt jelző prognózisa, akkor sem lenne drámai a romlás mértéke, hiszen a tavalyi 1,6 milliárdos deficit is kifejezetten jó számnak számított.
Bár a hiány növekedésére minden elemző -- sőt a kormány és a jegybank is -- számít, nem mindenki ilyen pesszimista annak mértékével kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a makrogazdasági tankönyveknek megfelelően a gazdasági bővülés visszaesése együtt jár a külső egyensúly javulásával, dacára annak az általános várakozásnak, hogy a mérséklődő külső és az élénkülő belföldi kereslet kombinációjának hatására a külső egyensúly romlani fog -- fejti ki Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője, aki csupán 1,4 milliárdos hiányt vár.
Jövőre a folyó mérleg 500 millió euróval zárhat rosszabbul, mint az idén -- véli Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Kérdés azonban, hogy mennyi áthúzódó tétel terheli majd a 2002-es évet. Amennyiben sok olyan folyó mérleget érintő hatás lesz, amely az idei helyett a jövő évi mérlegben jelentkezik, még nagyobb lehet a különbség.
A legjelentősebb véleménykülönbségek a 2002-es GDP-növekedéssel kapcsolatban merülnek fel. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése közelebb van a 4 százalékhoz, mint az 5-höz -- mondja Zsoldos. A következő években nem számíthatunk a foglalkoztatottság gyors növekedésére, ráadásul a választások után az expanzív költségvetési politika kisebb kiigazítására is számítani lehet. Pesszimizmusra adhatnak okot az iparban megfigyelhető recessziós jelek is, és 2002-ben a belső kereslet sem élénkül majd az ideihez hasonló ütemben, köszönhetően többek között az ideinél alacsonyabb bérkiáramlásnak. Ráadásul a jegybank politikája is inkább megszorító jellegű lesz, és a külső környezet javulása is késik -- sorolja Zsoldos a növekedésre ható kedvezőtlen tényezőket, megindokolva egyben a 3,7 százalékos GDP-előrejelzését. Arra azonban a szakértő is felhívja a figyelmet, hogy az utóbb időszakban az előrejelzésekben a korábbinál jóval több bizonytalansági tényezőt kénytelenek beépíteni az elemzők.
Amennyiben valóban ilyen mértékű lassulás következne be, 1996 óta a legkisebb bővülésre számíthatunk 2002-ben. Csak egy árnyalattal optimistább a kérdéssel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte 2002 második felében már elkezdődik az élénkülés, ami a következő 6-9 hónap gyengébb teljesítményét részben kompenzálja majd. Ha a világgazdasági fellendülés jövőre megvalósul, 4 százalék felett lesz a bővülés -- mondja Forián Szabó, aki ezt a forgatókönyvet tartja valószínűbbnek. Ez egyébként azt is jelentené, hogy 2001-hez képest növekedne a gazdaság lendülete. A következő időszak nagy kérdése a beruházások alakulása -- mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. A belső fogyasztás által húzott gazdaság jövőre nagy valószínűséggel messze lesz a tavalyi 5,2 százalékos növekedési ütemtől, de a 4,5 százalékos bővülésre megvan az esély.