Visszadobták a cseh büdzsét

Az elutasítást az ellenzék azzal indokolta, hogy irreálisak a bevételre vonatkozó előirányzatok, a hiány így nagyobb lesz a tervezettnél. Az elvetett változat 52,2 milliárd koronás deficittel számolt, 700 milliárd koronás bevétel és 752,2 milliárdos kiadás mellett.
A szavazás után Jirí Rusnok pénzügyminiszter kijelentette: a hiányt 5-6 milliárd koronával mindenképpen csökkenteni lehet, ha sikerül mérsékelni a veszteséget a bankok kétes kinnlevőségeinek átvételére létrehozott intézménynél. A Ceská Konsolidacní Agenturánál a megbuktatott tervezet 40 milliárd koronás veszteséggel számolt.
A költségvetésben az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a bevételi oldalon tartalmaz olyan egyszeri tételeket, amelyeket máshol kellene szerepeltetni. Ilyen például a 27 milliárdos privatizációs bevétel és a 20 milliárdos orosz államadósság-törlesztés. A tényleges egyensúlyi viszonyokat tovább torzítja, hogy a központi költségvetés nem tartalmazza a helyhatóságok és a társadalombiztosítás hiányát, továbbá a kormány által egyes kiadások bújtatására létrehozott szervezetek gazdálkodását.
A tényleges helyzet elemzésére a Reuters idézi egy prágai befektetési ház értékelését, miszerint a valós deficit közelít a GDP 10 százalékához. Mint a Patria Finance hangsúlyozza, a szociáldemokrata kormány ügyesebbnek mutatkozott a számlák manipulálásánál, semmint a költségvetés kiegyensúlyozásánál vagy akár csak a hiány korlátok között tartásánál.
Más elemzők főleg a deficit strukturális jellegét tartják aggasztónak. Folyamatosan növekszik például a szociális célú jövedelemtranszfer, annak ellenére, hogy az ilyen célú kifizetések megnyirbálását már egy ideje sürgetik a magánvállalatok és nemzetközi intézmények (például a Világbank). A növekvő strukturális hiány középtávon fokozza az inflációs nyomást, ilyen formában csekély teret hagy az alacsony kamatok formájában jelentkező, "akkomodatív" monetáris politika számára. A makrogazdasági feszültségeket egyébként tovább fokozzák, hogy a rendszerváltás óta egymást követő kormányok halogattak fontos szanálási műveleteket, például a bankkonszolidációt. Ezek terhét most úgy kell a költségvetésnek állnia, hogy a beavatkozásnak lényegében nincs fiskális ösztönző hatása.
Milos Zeman miniszterelnök az elutasító határozat után kijelentette, hogy a képviselői bírálatok a kormány számára elfogadhatók, és az új változat kidolgozásakor figyelembe veszi ezeket. A pénzügyminiszter szerint a kormány a megadott határidőn belül kész a költségvetési javaslat átdolgozására. Rusnok azt is közölte, hogy a kabinet az új változatban több pénzt szán majd a védelmi, a kül- és a belügyi tárcának.