Vita a gazdasági kollégiumok jövőjéről

A gazdasági kollégiumok beolvasztását szorgalmazók szerint indokolatlan e bírói szakmai testületek külön léte, mert gyakorlatilag a gazdasági jog önállósága is megszűnt. Az idetartozó jogviták elbírálása sem az anyagi jogi, sem az eljárási szabályokban nem tér el egymástól. Az önállóság mellett kiállók viszont úgy látják, hogy a gazdasági és a polgári bírók feladataiban, eljárásában sok különbség van. Mint mondják, nem lehet azonosítani a gazdasági társaságok sajátos ügyeit a természetes személyek között folyó klasszikus perekkel.
A bírósági kollégiumi szerkezet reformja és ebben a gazdasági, valamint a közigazgatási bírói szakmai testületek önállóságának megszüntetése -- mint arról a Világgazdaság hírt adott -- az év első hónapjaiban merült fel. A megyei bíróságokon működő kollégiumok szerkezete ugyanis nem egységes. Minden megyében van önálló büntető és -- egy megye kivételével -- polgári kollégium. Önálló gazdasági kollégium tevékenykedik a fővárosban és 16 megyében, másutt viszont a polgári vagy a közigazgatási bírói testülettel összevontan működik. A közigazgatási kollégiumok közül csupán néhány élvez önállóságot.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalában a Világgazdaság érdeklődésére hangsúlyozták: korántsem a gazdasági kollégiumok szakmai irányításának gyengítéséről, sokkal inkább a joggyakorlat egységesítésének szükségességéről van szó. A változtatás a fővárosi igazságszolgáltató fórumot nem érintené. Budapesten összpontosul a hazai gazdasági jogviták túlnyomó többsége. A Fővárosi Bíróságon mintegy százfős a gazdasági kollégium, ami megoldhatatlanná teszi az összevonást az ugyancsak népes polgári kollégiummal.
A gazdasági kollégiumok sorsáról legközelebbi, november elején tartandó ülésén határoz az OIT. A kollégiumvezetők nagy részének megbízatása egyébként jövő tavasszal lejár.