Bér- és áremeléseket hozhat az EU

A Lengyel-, Cseh- és Magyarországon, Szlovéniában, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában elvégzett közvélemény-kutatás során a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte az EU-tagság számottevően magasabb béreket hoz majd, harmaduk viszont az álláshelyek nagyarányú csökkenését is valószínűsíti. A hét tagjelölt többségében a felmérésben részt vevők több mint fele gondolja úgy, hogy az élelmiszerek, az energia, a föld és a tömegközlekedés ára jelentős mértékben nő majd. Átlagosan 57 százalék számít magasabb élelmiszerárakra, 40 százalék pedig a személyi jövedelemadó emelkedését is valószínűsíti.
A pesszimizmusra a növekvő euroszkepticizmus és azok a fájdalmas reformok adhatnak magyarázatot, amelyek a versenyképesség növelése érdekében szükségesek -- vélekednek a felmérést készítő szakemberek. A felmérés eredményéből kiolvasható az uniós csatlakozást támogató városi értelmiség, és az azt több fenntartással kezelő vidéki, illetve fizikai munkából élő réteg véleménykülönbsége.
Az élelmiszerárakkal kapcsolatban a térség legnagyobb mezőgazdasági szektorával rendelkező Lengyelország és Románia lakossága a legborúlátóbb. Lengyelországban egyenlő arányban oszlanak meg az uniós csatlakozás támogatói és ellenzői; a mezőgazdasági termelők többnyire az utóbbiak közé tartoznak.
A tagság jövedelmi hatásait illetően Magyarországon a legoptimistább a lakosság: a válaszadók 62 százaléka számít béremelkedésre. Itt a legnagyobb azonban 80 százalékkal a magasabb élelmiszer- és energiaáraktól tartók aránya is. A munkanélküliség emelkedésétől elsősorban a két legszegényebb tagjelölt, Románia és Bulgária lakossága fél. A románok közel fele, a bolgárok 33 százaléka tartja valószínűnek a munkanélküliek számának megugrását a csatlakozás után.