Györkös Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője ennek kapcsán elmondta: a tanulmány szerzői rámutatnak: fennáll a veszélye, hogy a 15 tagország a tagjelöltek nélkül hoz fontos, a csatlakozókat is érintő döntéseket. Tény, hogy a tagjelöltek egy kormányzati és két parlamenti képviselőt delegálhatnak a jövőbeni változásokról dönteni hivatott 2004-es kormányközi konferenciát előkészítő konventbe, ám ezen képviselők pontos státusa egyelőre nem tisztázott. Budapest célja az, hogy magán a kormányközi konferencián már teljes jogú tagként legyünk jelen. Szeretnénk, ha az EU vezetői a decemberi laekeni csúcson kifejezésre juttatnák ilyen irányú eltökéltségüket -- tette hozzá Györkös.
Szemlér Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet szakértője, a tanulmány egyik szerzője szerint lehet, hogy irreális a tagjelöltek bevonására vonatkozó, az ismertetett anyagban is megfogalmazott kívánság. Elmondta ugyanakkor, hogy az erre vonatkozó kezdeményezések napirenden vannak az unióban -- jóllehet még a tizenötök között is nehéz egyetértést találni az integráció kívánatos irányát illetően.
Martin Brusis, a tanulmány másik jelen lévő szerzője mindenesetre úgy vélekedett, hogy a hamarosan létrejövő "alkotmányozó testület" megfelelő fórum lesz a politikai vezetők sokszor lényegi kérdésekben eltérő nézeteinek közös nevezőre hozásához. Szemlér Tamás ehhez hozzátette: a vezető tagállamok eltérő javaslatai sokszor belpolitikai összefüggésűek, és a 2002. évi német és francia választások után talán több esély kínálkozhat a megállapodásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.