Duplán alkotmányellenes elosztás
Ugyanakkor a taláros testület felhívta az Országgyűlést arra, hogy alkossa meg a fővárost és a kerületeket együttesen megillető bevételek megosztásának olyan szabályozását, amely biztosítja a városrészek számára önkormányzati alapjogaik védelmének garanciáit. A forrásmegosztással kapcsolatban ellentétes értelmű indítványt adott be a főváros, illetve három kerületi polgármester és egy kerületi képviselő-testület, s a múlt heti döntést mindkét fél sikerként értékeli.
Budapest az egyetlen olyan település az országban, ahol kétszintű önkormányzati rendszer működik. Így egyedi helyzet áll elő a pénzügyek területén is: a főváros és a 23 kerület együtt kapja meg a központi költségvetésből a kötelező feladatok ellátásához járó forrásokat, s a legjelentősebb saját bevételen, az iparűzési adón is osztozniuk kell. A forrásmegosztást minden évben nagy vita kíséri. A fővárosi érvek szerint a központi költségvetés évről évre egyre jelentősebb összegeket von el Budapest egészétől, s a szűkölő forrásokat nem lehet igazságosan elosztani. A kerületek viszont úgy látják: a főváros a kötelezően előírt feladatokhoz járó központi költségvetési forrásokat sem adja át. Az összképet árnyalja, hogy nem csak a főváros és a kerületek álláspontja ütközik, de az eltérő adottságú városrészek érdekei sem egységesek.
Bár az Alkotmánybíróság döntése a 2002-es költségvetésen már nem változtat, Demszky Gábor főpolgármester értékelése szerint az Ab a leglényegesebb kérdésekben a főváros álláspontját osztotta. A főpolgármester úgy látja: a költségvetési törvény elfogadásakor a kormánypárti többség politikai indokból, tudatosan sértette meg az Alkotmányt, hogy ellehetetlenítse a fővárost. Összességében a költségvetés mintegy 20 milliárd forintot vett el a fővárostól. Ebből 8,2 milliárdot a kerületekhez csoportosítottak át, s emellett a külső kerületek úthálózatának fejlesztésére fordítható 5 milliárd forintot is a korábbban a fővárosnak járó forrásokból vonják el.
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a módosító indítványt, amely a 2001. és a 2002. évi költségvetésben átrendezte a fővárosnak és a kerületeknek járó forrásokat. Ennek alapján a Budapestnek járó személyi jövedelemadóból, az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulásból és az egyéb központi adókból a kerületeknek legalább 70 százalék jár a korábbi 50 helyett. A helyi adókból a 45 százalékos részesedés helyett 2001. január 1jé-től 60 illeti meg a városrészeket.
Az Ab határozata megállapítja: az önkormányzati törvény a főváros hatáskörébe utalja a forrásmegosztási rendelet megalkotását, s a jogszabály módosításához minősített többség szükséges. Egyes részletszabályokról sem lehet egyszerű többséggel dönteni. Alkotmányellenes tehát, hogy a "feles" költségvetési törvénnyel módosították a forrásmegosztás szabályozását.
A fővárosi Fidesz-frakció viszont fontosnak tartja hangsúlyozni: 1994-ig a kerületek többségének egyetértése kellett a forrásmegosztási rendelet elfogadásához. A kétharmados többséggel bíró Horn-kormány idején azonban a kerületi egyetértést kivették a törvényből. A képviselőcsoport állásfoglalásában Juharos Róbert -- aki egyben parlamenti képviselő is -- kifejtette: a kétéves költségvetési törvény kifogásolt szakaszai a kerületi önkormányzatok alkotmányos alapjogait védik, mert a városrészek 1995-től nem kapták meg a fővárostól a nekik járó forrásokat. A fővárosban ellenzékben lévő frakció megnyugtatónak tartja, hogy az Ab határozata alapján 2002. december 31-ig fennmaradhat a jelenlegi helyzet, azután pedig az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia a források feladatarányos megosztásának garanciáit.
Az Ab határozatából kiderül: a testület szükségesnek tartja -- az alkotmányban meghatározott formai követelmények figyelembevételével --, hogy az Országgyűlés törvényben állapítsa a kerületi önkormányzati alapjogok védelmének garanciáit. Ennek hiányában alkotmányellenes helyzet állt elő, azért a testület felhívja az Országgyűlést, hogy 2002. december 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének.
