Épül Védrine koalíciója

Németország mindig is azon az állásponton volt, hogy az új tagok felvétele az Európai Unióba regattaelven történhet, azaz elsőként azon országok csatlakoznak majd, amelyek elsőként teljesítik a csatlakozás követelményeit -- mondta a Világgazdaságnak a francia felvetéssel kapcsolatos német álláspontot firtató kérdésére a berlini külügyminisztérium szóvivője, aki szerint Magyarország mindenképpen ezen államok között lesz.
David Whimeray, a brit külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa lapunknak kifejtette: a britek meggyőződése szerint minden ország saját érdemei alapján léphet az EU tagjainak sorába. Bár Nagy-Britannia szívesen látna olyan sok új tagot olyan rövid időn belül, amennyit csak lehetséges, egyetlen államnak sincs garantált belépője, és a szigetország sem készített prekoncepciót a bővítés ütemezéséről.
A soros EU-elnökséget betöltő Belgium semleges álláspontot képvisel a vitában, hangsúlyozva azonban, hogy "megérti Franciaország álláspontját, valamint a Románia és Bulgária kimaradásával összefüggő destabilizációs veszélyt" -- jelenti az EUobserver. Az elnökséget januárban átvevő Spanyolország "boldog lenne, ha a két említett állam a többiekkel együtt csatlakozni tudna", ám ehhez valamennyi feltételt teljesíteniük kell -- fogalmaznak diplomáciai körökben. Finnország álláspontja szerint senkit nem lehet kizárni az első körből, ahol tehát 12 ország is helyet kaphat, de mindenki saját tempója szerint halad a tagság felé -- mondta lapunknak Mikael Carpelan, a brüsszeli finn EU-követség szóvivője.
A kisebb tagországok közül Hollandia és Svédország nem alakított ki hivatalos álláspontot a francia felvetéssel kapcsolatban -- tudta meg a Világgazdaság a két állam külügyminisztériumától. Svédország bízik abban, hogy az Európai Unió bővítése 2004-ben megtörténik, de arról, hogy ez mely oszágokat érinthet, sem korábban, sem a francia javaslat óta nem foglalt állást a kormány -- tájékoztatott a külügyminisztérium sajtóhivatala.
A holland vélemény szerint néhány hónapon belül eldőlhet, saját érdemeik alapján mely tagjelöltek nyernek bebocsáttatást az unióba. A névtelenségbe burkolózó tisztviselő hozzátette: sokan félreértették az országjelentéseket, hiszen azok nem mondták ki, hogy Bulgária és Románia nem csatlakozhat az első körben. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési felelőse ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy Bukarestet és Szófiát felvegyék az első körös csatlakozók közé.