Az EP ugyanis egy olyan jelentés elkészítésére szólította fel alkotmányügyi bizottságát, amelyből kiderülne: az EU vezetőinek márciusi stockholmi csúcsértekezletén jóváhagyott tervek hogyan befolyásolják az uniós parlamenti képviselők jogait. A Financial Times szerint így valószínűtlenné vált, hogy a Lámfalussy által 2002. január 1-jére kitűzött határidőre kialakítható legyen az értékpapír-piaci szabályozás megreformált rendszere.
A vitatott javaslatok a szabályozás jelenlegi, hosszadalmas tanácsi és parlamenti egyeztetésen alapuló módszerének meghaladását célozzák, hogy 2003 végére egységes értékpapírpiac jöhessen létre az EU-ban. Az Európai Bizottság júniusban döntött is az Európai Értékpapír-piaci Bizottság (ESC) és az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának (CESR) felállításáról, amely testületek kulcsszerepet játszanának az új szabályozási rendszerben . Az EP-ben azonban erős a félelem, hogy a reformok révén csorbulnának a parlament törvényhozói jogosítványai.
Az EP azután utasította az alkotmányügyi bizottságot a kérdés megvizsgálására, hogy az Európai Bizottság nem tudott megegyezni a parlament gazdasági és pénzügyi bizottságával arról, az EP-nek jogában álljon-e felülbírálni a nem általa hozott döntéseket. Az EU bizottsága szerint ilyen jogosítványok azért nem adhatók, mert azok sem a közösség szerződéseiben, sem a két testület kapcsolatait szabályozó egyezményekben nem szerepelnek. A Lámfalussy-féle javaslatokat támogató európai parlamenti képviselők egy része attól tart, hogy mivel a jelentés legkevesebb három hónap alatt készülhet el, a megállapítások nyilvánosságra hozatalának idején az unió intézményei már a decemberi laekeni csúcson megvitatandó alkotmányos változásokkal lesznek elfoglalva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.