Az EP ugyanis egy olyan jelentés elkészítésére szólította fel alkotmányügyi bizottságát, amelyből kiderülne: az EU vezetőinek márciusi stockholmi csúcsértekezletén jóváhagyott tervek hogyan befolyásolják az uniós parlamenti képviselők jogait. A Financial Times szerint így valószínűtlenné vált, hogy a Lámfalussy által 2002. január 1-jére kitűzött határidőre kialakítható legyen az értékpapír-piaci szabályozás megreformált rendszere.
A vitatott javaslatok a szabályozás jelenlegi, hosszadalmas tanácsi és parlamenti egyeztetésen alapuló módszerének meghaladását célozzák, hogy 2003 végére egységes értékpapírpiac jöhessen létre az EU-ban. Az Európai Bizottság júniusban döntött is az Európai Értékpapír-piaci Bizottság (ESC) és az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának (CESR) felállításáról, amely testületek kulcsszerepet játszanának az új szabályozási rendszerben . Az EP-ben azonban erős a félelem, hogy a reformok révén csorbulnának a parlament törvényhozói jogosítványai.
Az EP azután utasította az alkotmányügyi bizottságot a kérdés megvizsgálására, hogy az Európai Bizottság nem tudott megegyezni a parlament gazdasági és pénzügyi bizottságával arról, az EP-nek jogában álljon-e felülbírálni a nem általa hozott döntéseket. Az EU bizottsága szerint ilyen jogosítványok azért nem adhatók, mert azok sem a közösség szerződéseiben, sem a két testület kapcsolatait szabályozó egyezményekben nem szerepelnek. A Lámfalussy-féle javaslatokat támogató európai parlamenti képviselők egy része attól tart, hogy mivel a jelentés legkevesebb három hónap alatt készülhet el, a megállapítások nyilvánosságra hozatalának idején az unió intézményei már a decemberi laekeni csúcson megvitatandó alkotmányos változásokkal lesznek elfoglalva.