Kelet-közép-európai csúcs

Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök képviseli -- jelentette az MTI. George Bush amerikai elnök a Reuters szerint videoüzenetet intéz a résztvevőkhöz.
Albánia, Bosznia, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldova, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna képviselői az utazások, az információ- és pénzmozgások ellenőrzésének megszigorítását vitatják meg abban a reményben, hogy megnehezíthetik a terroristák dolgát, ami a térségbe való behatolást illeti, és azt, hogy ugródeszkául használják a régiót Nyugat-Európa és a tengerentúl felé.
Az USA vezette nemzetközi koalíció kombinált katonai, diplomáciai és humanitárius stratégiája iránti "abszolút szolidaritás" jegyében tartottak a múlt hét végén minicsúcsot Londonban Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Hollandia első számú politikai vezetői, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Érdemi részletek a tanácskozásról nem szivárogtak ki, de Jacques Chirac francia elnök utólag úgy nyilatkozott, fontosnak ismerték el, hogy tartós politikai megoldást találjanak Afganisztán számára, és enyhítsék az ottani rendkívül kritikus humanitárius helyzetet. "A megkerülhetetlen katonai akció nem az egyedüli útja a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak" -- mondta még. Szóba került az izraeli--palesztin válság is, de a jelek szerint ez ügyben sem leltek új megoldásra.
Arab oldalról ugyanakkor visszautasították Oszama bin Ladennek azt az igényét, hogy a palesztinokra hivatkozva szent háborút hirdessen. Az Arab Liga külügyminiszterei damaszkuszi tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy az USA elleni szeptemberi merényletekért felelősnek tartott szaúdi milliomos nem beszélhet az arabok, a muszlimok nevében.