Lassulunk -- de mennyire

A világgazdasági lassulás egyértelműen kihat a magyar gazdasági teljesítményre is -- állítják egybehangzóan a szakértők. Ennek biztos jele, hogy az éves alapon számított GDP-növekedés a tavaly első negyedéves 6,5-ről 2001 második negyedévére 4 százalékra csökkent. Ráadásul az egy hét múlva megjelenő harmadik negyedéves növekedéssel kapcsolatban sem optimisták az elemzők, hiszen további lassulást várnak. Amennyiben a Reuters elemzői konszenzusa igazolódik be, 4 százalék alatti növekedést mutat majd ki a Központi Statisztikai Hivatal. Erre 1999 második negyedéve óta nem volt példa.
Ugyanakkor a mostani adatot a korábbi időszakokhoz képest jóval nagyobb bizonytalanság övezi -- ismeri el Zsoldos István, a Condorde Értékpapír elemzője, aki a pesszimistább szakértők közé tartozik 3,4 százalékos növekedési prognózisával.
Vannak azonban olyanok is, akik a várakozásokhoz képest pozitív meglepetést gyanítanak. Az adott időszak alatt megtermelt, illetve felhasznált GDP (a kétféle megközelítés elméletileg ugyanarra az eredményre vezet) előrejelzésekor számos ponton vannak prognosztizálási nehézségek. Felhasználási oldalon például a kivitel és a behozatal növekedési üteme közötti különbség, az úgynevezett nettó export helyzete bizonytalan. A legtöbb elemző nulla körüli szintre, vagy egy hajszállal jobb eredményre számít, az import gyengélkedése illetve a cserearány-javulás miatt.
Egyes elemzők a fenti tényezők kedvező hatását még nagyobbra becsülik. Akár 2,5-3 százalék is lehet a nettó export -- véli Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Sőt, ha a bérmunkával nem korrigálna a KSH, akár ennek kétszerese is lehetne az érték. Mivel más a komponensek alakulásával kapcsolatban Nagy pesszimistább, így a harmadik negyedévre 3,8 százalékos GDP-növekedést vár. A beruházások -- ahogy azt éppen a gyenge importadatok is mutatják -- nemzetgazdasági szinten valószínűleg nem haladták meg előző év azonos időszakát, de a megtakarítások megugrását figyelembe véve valószínűleg a fogyasztási dinamika is csökkent -- mondja Nagy.
Nagy kérdés, hogy miként alakultak a készletek, ennek változása ugyanis erősen befolyásolhatja a GDP értékét. Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint az sem biztos, hogy egy jelentősebb készletcsökkenés 4 százalék alá tudná csökkenteni a GDP-bővülést. Az ő véleménye szerint ugyanis a KSH áruforgalmi adatai, illetve a Magyar Nemzeti Bank fizetésimérleg-statisztikája azt mutatja, hogy a nettó export kiemelkedően magas lehet.
Kérdés, a felhasználási oldalon esetlegesen mért dinamikus GDP-növekedés összeegyeztethető lenne-e a termelési oldal adataival. Ilyen megközelítésből 3,6 százalékos növekedést vár Kovács György, a DG-Bank makroelemzője, elismerve, hogy a szolgáltatási szektor teljesítményére nincs tökéletesen megbízható előrejelző mutató.