Sokmilliárdos maradvány a tét

Mintegy 50 milliárd forintnyi pluszkiadás megvalósítását célozhatta a pénzügyi tárca elképzelése, mellyel a korábbi évek költségvetéseiben bennmaradt előirányzat-maradványok újbóli elköltését tenné lehetővé. A PM a legutolsó pillanatban mégsem engedte parlament elé az államháztartási törvényt módosító javaslatát.
Csak a tavalyi költségvetés maradványai 240 milliárd forintot tesznek ki. Nem indokolt, hogy ilyen összegű költségvetési pénzek felhasználásáról a döntés elhúzódjon -- érvelt árulkodó tervezetében a tárca. Az ÁSZ is megállapította, hogy ekkora maradvány keletkezésének okaira nincs megfelelő magyarázat -- olvasható az indoklásban. Szakértők nehezen tudják elképzelni, hogy valóban az ÁSZ bírálata áll a maradványfelhasználás gondolatának hátterében.
Az számvevőszéki jelentés ugyanis még a zárszámadási törvény tervezetéhez született. Az ÁSZ javaslataiból a kormány néhányat be is épített a törvényjavaslatba. Többek közt az államháztartási törvényt is számos helyen módosította a november közepén megszavazott zárszámadás, ezért semmi sem indokolja, hogy két héttel a végszavazás után ismét elővegyék azt.
Nem véletlen, hogy a PM végül mégsem eresztette az Országgyűlés elé az iratot -- vélekedett a tárca egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa. A maradványok elvonására ugyanis a jelenlegi államháztartási törvény is lehetőséget ad, mint ahogyan arra is módja van a kabinetnek, hogy kormányhatározattal az elvont forrást más előirányzathoz rendelje. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzati szándék nem került le a napirendről.
Természetesen a maradványok nagy része már kötelezettséggel terhelt, csak a kifizetés húzódik át a következő évre. Jellemzően igaz ez a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatokra, hiszen ott a kifizetés utólagosan és teljesítményarányosan történik. A valóban elvonható maradvány nagy része mégis a feladatfinanszírozási körben képződött; összesen 39 milliárd forint halmozódott fel 1997 és 2000 között.