Több táblabíróságot kell létrehozni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMSZP-s és SZDSZ-es képviselők az országos ítélőtábla létrehozásáról szóló törvény vitájában akkor azt hangsúlyozták: az alkotmány szerint ítélőtábláknak és nem egy táblának kell működnie Magyarországon. Az Alkotmánybíróság közleményben ismertetett tegnapi döntése nekik adott igazat: a grémium szerint a parlament mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést idézett elő azzal, hogy nem írta elő több ítélőtábla létrehozását a bírósági szervezeten belül, s ehelyett csak egy, az egész ország területére kiterjedő illetékességű, budapesti székhelyű országos ítélőtábla kialakításáról rendelkezett.
Az Ab döntése szerint az alkotmánysértést 2002. december 31-ig kell megszüntetni, azaz a parlamentnek alig egy éve lenne a szükséges döntések meghozatalára. Ez azonban aligha lehetséges: a jelenlegi Országgyűlés menetrendjébe már biztosan nem fér bele semmilyen, az üggyel kapcsolatos döntés, és kérdéses, hogy az új kormány, illetve az először érdemben várhatóan jövő ősszel ülésező új parlament -- ha egyáltalán figyelemmel van a határidőre -- tudja-e orvosolni a problémát. Ehhez ugyanis a bírósági illetékességi területek újabb felülvizsgálata mellett szükség lenne az infrastrukturális feltételek biztosítására is.
Emlékezetes: a Horn-kormány idején elfogadott igazságügyi reformcsomag eredetileg három ítélőtábla létrehozataláról rendelkezett, amelyek 1999. január 1-jén kezdték volna meg működésüket. Az Orbán-kormány azonban nem biztosította az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az ehhez szükséges költségvetési támogatást, miután úgy vélték, előbb a helyi bíróságok helyzetén kell javítani. A parlament hamarosan "rendezte" a kérdés törvényi oldalát is, a hatályos módosítások, illetve új jogszabályok értelmében csak egy tábla működne 2003-tól.
Az Ab-döntés csak politikai értelemben köti a parlamentet, hiszen több kérdésben előfordult már, hogy az Országgyűlés nem tartotta be a grémium szabta határidőt. Ugyanakkor bírói körökben többen máris attól tartanak: a feltehetőleg csak a választások utáni kormányzati akarattól függően elképzelhető akár a kérdés "huszáros" rendezése is, amennyiben az országos ítélőtáblát osztják szervezetileg két -- büntető és polgári -- részre.
