A két héttel ezelőtti, 3 ezer milliárd jenes csomag után most egy 2500 milliárdos (20,1 milliárd dolláros) pótkiadási tervet hagyott jóvá a kormány. Ez utóbbi hatását felturbózandó, a regionális hatóságok további, szimultán végrehajtandó kiadási programokat indítanak, amelyekkel együtt összesen mintegy 4000 milliárdos pótlólagos keresletélénkítő hatás jelentkezik. A kormány becslése szerint a kiadásoknak összességükben egy százalékpontnyi többletet kellene kiváltaniuk egyévnyi GDP-ben, jóllehet ez a hatás átnyúlhat az április elsején kezdődő, következő pénzügyi évre.
A szóban forgó növekményt a kormány mindenképpen szükségesnek tartja, hogy el lehessen kerülni a recesszió elmélyülését, illetve egy erős deflációs spirál elindulását. A pénzügyminiszter arra számít, hogy a kiadások a magánszektor tevékenységét is erőteljesen élénkíteni fogják, mégpedig növekvő állótőke-beruházások és munkahelyteremtés formájában. A kiadások hét kiemelt területre koncentrálódnak: környezetvédelem, az idősek támogatása, regionális és városi rehabilitáció, tudomány és technológia, munkaerő-piaci reformok, képzés, valamint információtechnológia.
A terv -- idéz a Reuters ottani elemzőket -- friss kételyeket támaszt Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnöknek az államadósság konszolidálására irányuló elszántságát illetően. A Fitch hitelminősítő intézet szerint a világgazdasági visszaesés ráadásul megfosztotta a japán gazdaságot utolsó aduitól is, nevezetesen az exportban és a fejlett technológiai beruházásokban rejlő lehetőségektől. Az egy évtizeden belül immár negyedik recesszió közben az államadósság növekszik, és -- a Fitch becslése szerint -- a GDP 140 százalékához közelít, ami arányait illetően már most is legnagyobb adósságteher a fejlett országok között, és a jövő év végéig elérheti a GDP 150 százalékát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.