Válságkezelő lengyel költségvetés

A kormány tegnapi tanácskozásán foglalkozott a 2002. évi költségvetéssel, amely nem az előző kabinet által beterjesztett terv, hanem egy teljesen új változat. A pénzügyminiszter már a múlt szombati, kötetlen kabinetülésen kijelentette, hogy mindössze 1,4 százalékos GDP-növekedést mert alapul venni. Marek Belka azért vette vissza ilyen mértékben a növekedési előirányzatot, mert el akarta kerülni az előző kormány idei megpróbáltatásait, amely többször is kénytelen volt felülvizsgálni a prognózisait és ennek megfelelően lefaragni a már elfogadott kiadási előirányzatokból.
Az óvatosságot alátámasztani látszik, hogy a Reuters által megkérdezett kormányhivatalnokok -- a folyó évre várt 1,2 százalék után -- maguk is csak 0,5-1,5 százalékos bővülésre számítanak. Wieslaw Kaczmarek kincstárügyi miniszter kedd reggeli rádiónyilatkozatában egyszázalékos becslést tett közzé, mégpedig 4,5 százalékos éves infláció kíséretében. Az OECD 1,5 százalékos idei és 1,8 százálékos jövő évi növekedést jósolt Lengyelországnak.
A kormány -- a választási kampány alatt tett, jelentős kiadási vonzatokkal járó ígéretei ellenére -- mindenképpen 40 milliárd zloty alatt kívánja tartani a hiányt, ami a GDP 5,3 százalékának felelne meg. Ehhez azonban még a tegnapi kormányülés előtt is hiányzott mintegy 3 milliárd zloty (1 zloty=69 forint) a bevételi oldalon.
Ennek előteremtése céljából a pénzügyminisztérium bizonyos termékek és szolgáltatások általános forgalmi adójának emelését indítványozta. Kaczmarek az érintett tételek között külön is említette az építőanyagokat, az agrártermelők nehéz helyzetére való tekintettel viszont kizárta az esetleges áfaemelések köréből a mezőgazdasági termékeket.
A növekedés élénkítése végett Leszek Miller miniszterelnök a pénzügyminiszterrel egyetemben sürgette az inflációnál 9 százalékponttal magasabban meghatározott jegybanki kamatok legalább 3 ponttal való csökkentését, mégpedig a következő két-három hónapban.
Lengyelország irreálisnak minősítette azt a francia felvetést, hogy az átalakulásban lemaradó Bulgária és Románia a többi tíz pályázóval együtt legyen az EU tagja (VG, 2001. november 20.). A Reuters idézi Wlodimierz Cimoszewicz külügyminisztert, aki szerint Varsó nem fogadná el a meghirdetett ütemterv módosítását, amely szerint a tárgyalásokat jövő év végére lehet lezárni, 2004-ben pedig végre lehet hajtani a bővítést. "Értelmezésem szerint nem arról van szó, hogy francia kollégáink meg akarják változtatni az uniós menetrendet, amelyet korábban ők maguk is elfogadtak" -- fogalmazott Cimoszewicz.