A globalizáció a gazdaságok erősödését hozhatja

A kezdetben növekvő egyenlőtlenségek ellenére a globalizáció hosszú távon mindazon országok érdekeit szolgálni fogja, melyek a folyamat szerves részévé válnak - állítják a Világbank elemzői. A globalizáció, a növekedés és a nyomor összefüggéseit vizsgáló tanulmányukból kiderül: az integrációs folyamatban való részvétel jelentősen élénkülő külkereskedelemmel jár, ez pedig rendszerint maga után vonja a gazdasági aktivitás növekedését is. Amiért a folyamat mégsem tekinthető egyértelműen sikeresnek, az az, hogy számos fejlődő ország nem képes kellő intenzitással részt vállalni benne, illetve a többségében az északi féltekén elhelyezkedő, erősebb hátterű országok protekcionizmusa sok esetben hátrányos helyzetbe sodorja a kevésbé fejlett déli területeket.

A globalizáció nem új keletű jelenség. Első hulláma a szállítmányozás forradalmán és a kereskedelmi korlátozások csökkentésén keresztül már az 1800-as évek végén éreztette hatását. Ezek eredményeképp a világ exportjövedelmében betöltött súlya rövid időn belül megduplázódott. A II. világháborút követő Bretton Woods-i rendezés a kereskedelmi liberalizáció újabb fejezetét hozta. A legjelentősebb, máig tartó szakasz azonban csak a 80-as években kezdődött. Ez idő alatt 24 fejlődő gazdaságban, köztük Magyarországon is, megduplázódott a kereskedelmi bevételeknek az állam összjövedelméhez viszonyított aránya.

A világméretű integráció, kedvező hatásai ellenére, az országok között, illetve azokon belül is a növekvő egyenlőtlenségek forrása lehet. A folyamatban részt vevő államok esetén a vállalatok monopolhelyzetének megszűnése és a verseny éleződése a fogyasztókra nézve számos kedvező következménnyel jár - állítják az elemzők. Sokkal jelentősebbek a kedvezőtlen hatások azon államok esetében, melyek a folyamat centrumától távol helyezkednek el. A fejletlen gazdaságú, sokszor természeti erőforrásokban is szegény területeken élő emberekre jelentős gazdasági nyomás helyezkedik, ami országuk elhagyására kényszeríti őket. Ennek azonban a jogi feltételei legtöbb esetben nem adottak.

A tanulmány összeállítói szerint a gazdag államok protekcionizmusának visszaszorítása, a kis országok beruházói környezetének javítása, az oktatási és egészségügyi ellátás, a szociális háló fejlesztése, végül pedig a jelenlegi adósságállomány csökkentése és a további támogatások hatékonyabb kezelése a most még kívülálló területeket is a folyamat haszonélvezőivé teheti.

felzárkóztatásában A rövid távon növekvő egyenlőtlenség ellenére a részt vevő országok érdekeit szolgálja a globalizáció folyamata. Az úgynevezett Észak-Dél konfliktus azonban még megoldásra vár - áll a Világbank legfrissebb jelentésében. Munkatársunktól-->