A minősített többségé a jövő

A bizottsági elnök sajtóértekezletén rámutatott, hogy a minősí tett többségi döntések mezejének szélesítése nem haladt előre a ta valyi nizzai csúcsértekezleten. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy 25 ország szervezete minden kérdésben egyhangúlag hozzon dönté seket, mert ez az unió megbénulásával járna.
Csupán néhány kérdés ben, így például új tagállamok felvételével kapcsolatban szabadna meghagyni a vétójogot - véli Prodi. A bizottság elnöke azt a hétol dalas dokumentumot ismertette a sajtó előtt, amelyben a testület ös szefoglalta véleményét az EU jövőjéről kibontakozó széles körű vitáról, illetve arról a konventről, amely megalapozná az uniós re formokat tárgyaló következő kormányközi konferenciát.
Michel Barnier, az intézményi reformokért felelős biztos szerint újra kell fogalmazni a bizottság, a miniszteri tanács és a parlament hatáskö reit, az EU külső képviseletét, és egyszerűsíteni kell alapszerző dését. Tisztázni kell azt is, mit akarnak a tagországok közös, uniós eszközökkel intézni, és minek az igazgatását kívánják meghagyni nemzeti vagy regionális szinten. Prodi és Barnier nem rejtette véka alá véleményét, miszerint az EU jövője érdekében jónak látnák erősí teni az Európai Parlament törvényhozó, illetve a bizottság végre hajtó és kezdeményező szerepét, valamint a közösségi döntéshoza talt a kormányközi alkudozások módszerével szemben.

A bizottsági dokumentum a mellett érvel, hogy az Európai Tanácsnak a közelgő laekeni csúcsértekezleten széles körű mandátummal kelle ne felruháznia a konventet az intézményi reformokat illetően. A konvent fontos feladatai között jelöli meg az unió demokratikus le gitimitásának és hatékonyságának növelését - derül ki a hivata los közleményből. A fórumnak meg kell továbbá határoznia a közössé gi szerződések legfontosabbjait, amelyek a jövőben egy alapszerző dés részét képezhetik majd. Az uniós alkotmány ily módon történő ki dolgozása lehetővé tenné, hogy a szerződések módosításának több féle módját alakítsák ki - véli a bizottság.