Belpolitika

Január:
Torgyán József szilveszterkor "lefejezteti" az FKGP-frakció vezetését: a képviselők egy része lázad a pártelnök ellen. 22-én Csúcs Lászlót kizárják a képviselőcsoportból, őt négy társa önként követi.

A hónap közepén Kövér László Fidesz-elnök közlése szerint Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelenti, pártja egyedül készül a választásra.

Majtényi László adatvédelmi biztos állásfoglalásában elmarasztalja az Országimázs Központot, mert az szerinte köteles tételesen beszámolni az augusztus 20-i állami ünnepségek költségéről.

Egyértelművé válik, hogy Németh Miklós nem vállal szerepet az MSZP-ben.

A Népszava kirobbantja a Torgyán Attilát érintő kazettabotrányt.

A Tárki felmérése szerint a Fidesz beéri az MSZP-t.

Február:
A Fidesz-frakció különmegállapodást köt a kizárt és kilépett kisgazdákkal. 8-án Torgyán József lemond miniszteri posztjáról, első utódjelöltjét, Gyimóthy Gézát nem nevezi ki a miniszterelnök. Az FVM élére ideiglenesen Boros Imre kerül.

23-án lapunk elsőként közli, hogy "magyar álom" körvonalazódik a 2016. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére.

28-án az MSZP és az SZDSZ megegyezik a hannoveri villamosok ügyében, azt követően, hogy hosszas koalíciós vita dúlt közöttük.
A rendőrség nyomozást indít Torgyán Attila ügyében.

Március:
Nyilvánosságra kerül a Fidesz-elnökváltás terve, Kövér Lászlót Pokorni Zoltán követi majd a tisztségben.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több települést elönt és több tíz milliárdos károkat okoz a kiáradt Tisza.
A sajtóban sorra hozzák nyilvánosságra azokat a Szabadi Bélát is érintő szabálytalanságokat, amelyek bűncselekményekre is utalnak. 26-ától Vonza András áll az FVM élén.

Medgyessy Péter egy a Népszavának adott interjúban veti fel, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje lehet.

A Tárki után a többi közvélemény-kutató cégnél is megközelíti a Fidesz az MSZP-t.

Április:
A koalíció jelöltje, Szűcs Lajos nyeri a dabasi időközi választásokat.

Az MSZP június 9-re hívja össze kormányfőjelölő kongresszusát.

Kizárják az FKGP-ből Lányi Zsoltot és Horváth Bélát.

Május:
5-én a Fidesz elnökévé választja Pokorni Zoltánt.

Ugyanaznap két kisgazdanagygyűlést tartanak: az egyiken megerősítik Torgyán Józsefet, a másikon elnökké választják Lányi Zsoltot. Utóbbi bejegyzési kérelmét a bíróság elutasítja. 7-én kizárják Torgyán Józsefet az FKGP parlamenti frakciójából.

Az egészségügyi "salátatörvény" kapcsán a Fidesz-frakció leszavazza Mikola Istvánt, aki ezt követően felajánlja lemondását. Orbán Viktor minisztere mellé áll. Az ügy következményeképpen távozik két politikai államtitkár.

A Legfőbb Ügyészség eljárást indít Schlecht Csaba ellen a Kaya Ibrahim-féle cégek ügyében.

Június:
9-én hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté választja az MSZP Medgyessy Pétert.

11-én az FKGP-frakció kizárja soraiból Szabadi Bélát. 19-én felfüggesztik az exállamtitkár mentelmi jogát, akit rövidesen előzetes letartóztatásba helyeznek.

14-én Demszky Gábor lemond az SZDSZ elnöki tisztségéről.
19-én a parlament elsöprő többséggel elfogadja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló úgynevezett státustörvényt. Általános országgyűlési biztosnak Lenkovics Barnabást, helyettesének Takács Albertet, kisebbségi ombudsmannak Kaltenbach Jenőt választják, az adatvédelmi biztosnak jelölt Maczonkai Mihály nem kap elegendő szavazatot.


Július:
1-jén az SZDSZ elnökévé választják Kuncze Gábort. Megújul a párt ügyvivői testülete is.

A kormány bejelenti: nyáron is folyamatosan ülésezik majd.
5-én lapunk elsőként valószínűsíti, hogy a zsidókárpótlást ebben a parlamenti ciklusban nem kezdik meg.

A nyár folyamán végig zajlanak az egyeztető tárgyalások a Fidesz és az MDF választási megállapodásáról.

Az ellenzék rendkívüli ülést kezdeményez az Orbán-bányák és Szabadi Béla ügyében.

Augusztus:
18-án autóbalesetben életét veszti Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióigazgatója.

21-én az Alkotmánybíróság ismét Németh Jánost választja elnökévé, Holló Andrást pedig helyettes elnökévé. Ugyanaznap Demszky Gábor részt vesz a kormány ülésén, és népszavazást javasol az olimpia ügyéről.

23-án az MSZP frakciója felveszi soraiba Hortobágyi Krisztina volt fideszes képviselőt. 29-én letartóztatják az MSZP vecsési elnökét, akit egy ötmilliárd forint értékű fiktív számlás üggyel kapcsolatban gyanúsítanak.

Szeptember:
Bánk Attilát első alkalommal nem választják meg a Ház alelnökévé, később ezt még négy sikertelen kísérlet követi.

Beadta lemondását a "sztárrendőr", Doszpot Péter, aki később bejelenti, az MSZP színeiben indul a választásokon.

Az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozzá az Országimázs Központról szóló jelentését; Stumpf István kancelláriaminiszter vizsgálatot, szükség esetén a konzekvenciák levonását ígéri.

Szakértők szerint meglepetésre a svéd-brit fejlesztésű Gripen vadászgépek beszerzése mellett döntött a nemzetbiztonsági kabinet.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság megszünteti a nyomozást Schlecht Csaba ellen.

20-án hat újabb kisgazda frakciótag kizárása következtében matematikailag egy időre megszűnik a koalíciós többség.

A Gallup és a Medián felmérései szerint jelentős előnyre tesz szert az MSZP-vel szemben a Fidesz-MDF lista.

Október:
Medgyessy Péter sikertelenül személyes megbeszélést kezdeményez Orbán Viktorral.

18-án a parlamenti vitanapon értékelik a kormány tevékenységét.

Újabb amerikai ajánlat érkezik az F-16-osok bérletére.

A rendőrség az Agrármarketing Centrumnál történtek miatt is nyomozást indít.

November:
Várhegyi Attilát hanyag kezelés vétsége miatt mondják ki első fokon bűnösnek, emiatt lemond politikai államtitkári tisztségéről.

Nyilvánosságra kerül, hogy Vári Gyula sztárpilóta is MSZP-s képviselőjelölt lenne.

Első fokon két és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélik a körözés alatt álló Varga Tamást, a Fidesz volt gazdasági tanácsadóját.

Kirobban Medgyessy Péter lobbiügye.

Megszüntetik az eljárást Torgyán Attila ellen.

Megalakul a Centrum párt.

December:
3-án az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a lex Répássyt.

8-án Pokorni Zoltán bejelenti, hogy a Fidesz választási szövetséget köt a Lungo Drommal. A hónap végén 13 kisgazdának is indulási lehetőséget biztosít a legnagyobb kormánypárt.

11-én a rendőrség megindítja a nyomozást a Medgyessy-Gresham-ügy kapcsán.

13-án az államfő - a pártokkal való egyeztetés után - bejelenti, hogy 2002. április 7-ére és 21-ére tűzte ki a választásokat.

18-án a parlament megválasztja az Országos Választási Bizottság tagjait, az ellenzék tiltakozik jelöltjeinek teljes figyelmen kívül hagyása miatt. Adatvédelmi biztossá választják Péterfalvi Attilát.

Az Országgyűlés elfogadja a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló javaslatot, így aláírják a Gripenek bérletéről szóló szerződést.

VG-összefoglaló-->