Bírálja a kormányt a jegybankelnök

"Veszélyes intézkedéseknek" nevezte a kormány gazdaságélénkítő politikáját Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap az AmCham üzleti ebédjén. "A költekezés nagyobb, mint eredetileg terveztük, de ma még nincs ok az aggodalomra" - tette ugyanakkor hozzá. Elismerte: "Ez nem mehet túl sokáig így, talán még egy fél évig... mindenesetre a kormányzat egyedül nem képes a gazdaság stimulálására" - szögezte le. A Reuters hírügynökség értelmezése szerint Járai ezzel a jelenlegi költségvetési politika gazdasági egyensúlyt romboló voltára hívta fel a figyelmet. Varga Mihály pénzügyminiszter lapunknak nem kívánta kommentálni a jegybank elnökének véleményét.

Járai figyelmeztetését az IMF és az OECD szakértői már korában is hangoztatták. Az OECD a túlzó állami szubvenciók veszélyeire hívta fel a figyelmet legutóbbi országelemzésében (VG, 2001. november 21,.1 -4. oldal). A kellő hatékonyság nélkül, széles körben nyújtott támogatások inflációt növelő hatásán kívül nehezen megfékezhető költekezési nyomást is előidézhetnek. Az IMF a Széchenyi-plusznak nevezett, a szeptemberi terrortámadásra adott növekedésserkentő intézkedések előtt is túlzónak tartotta a költségvetési élénkítés mértékét. Az IMF szakértői egyetértenek azzal, hogy kismértékű gazdaságösztönzés nem hordoz kezelhetetlen kockázatokat, a kis mértéket ugyanakkor a GDP egy százalékáig értelmezik.
A magyar költségvetés hiánya az IMF szerint az idén mintegy 2 százalékponttal haladja meg a tavalyit. A Nemzeti Autópálya Rt., az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank azon ügyleteivel - melyek mögött végső soron a költségvetés áll - az idén akár a 6 százalékot is elérheti a deficit. Tavaly a - ma hivatalos statisztika szerint - 3,7 százalékos államháztartási hiányt számoltak, az Európai Unió statisztikai rendszere szerint ugyanakkor 4,5- 5 százalékos deficitmutató adódik. A harmadik negyedév gazdasági növekedését 3,7 százalékra várja Járai, ez meglepően jó - fejtette ki. A magyar gazdaság jól alkalmazkodott az új gazdasági feltételekhez. Az éves GDP-növekedést 3,8-4 százalék közé teszi a jegybank. Ugyanakkor Varga Mihály még mindig 4 százalék körüli adatról beszél. Járai kifejtette: a következő évi növekedés mértéke meglehetősen bizonytalan. Decemberre 7 százalékos havi inflációt vár az MNB-elnök.