Borúlátó foglalkoztatási prognózis

A vállalatok igen borúlátóan ítélik meg kilátásaikat a következő hat hónapra - derül ki az MKIK vállalati konjunktúratesztjéből. Az eredmények értékelését végző MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet az egyik leginkább aggasztó jelnek a foglalkoztatási tervek romlását tartja.

Az összevont foglalkoztatási index - a cégek száma alapján - csupán 2,6 pont, ami lényegesen elmarad az előző félévi 10,9-es mutatótól. A vállalatok foglalkoztatásban betöltött súlya szerint vizsgálva az indexet, még pesszimistább kép körvonalazódik, hiszen a mutató mínusz 5,6 ponton áll. A munkaerő 31 százalékát alkalmazó nagyvállalatoknál az elbocsátást tervezők aránya közel harmadával nagyobb a munkaerő felvételét tervezőkénél. A kisebbek valamelyest optimistábbak: ugyanis továbbra is nettó létszámfelvételt jeleztek. Ezek azonban csak egy kicsiny részét képesek felszívni a nagyvállalatoktól (esetleg) elbocsátott dolgozóknak. A közepes vállalatok is nettó elbocsátásra készülnek.

Egyértelműen kimutatható a vizsgálatból, hogy a minimálbér emelése által érintett cégek foglalkoztatási tervei messze elmaradnak a kötelező béremelésben nem érintett vállalkozásokétól. Ám az elemzők szerint mégsem állítható, hogy tömeges elbocsátásokra kellene készülni. A vállalati jelzésekből azonban látszik, hogy a béremelés pótlólagos terhei - az egyéb konjunkturális gondokkal együtt - visszafogják a cégek foglalkoztatási szándékait, és korlátozzák a munkahelyteremtést.

Az egyes ágazatok közül az idegenforgalomban a legrosszabbak a foglalkoztatási kilátások. Ebben nemcsak a nagyvállalatok (ilyen az ágazatban alig van), hanem a kis- és középvállalkozások is jórészt elbocsátásra készülnek. Negatív foglalkoztatási szándékot jeleztek az építőipari cégek is, ami egyáltalán nem áll összhangban a megrendelések bővítésével. A vállalatok termelési értékével súlyozva az építőipari foglalkoztatási szándékok még rosszabbak. Az iparban - a dolgozók számával súlyozva mínusz 9,1 százalékos a mutató. A nagyvállalatok közül minössze 12 százalék jelezte, hogy munkaerő-felvételre készül, miközben több mint 45 százalék leépítési szándékról számolt be. A kereskedelmi vállalatok súlyozott foglalkoztatási indexe szintén a negatív tartományban van, mínusz 9 százalék.

Az egyes megyékben és régiókban rendkívül különböznek a társaságok foglalkoztatási szándékai. A nyugat-magyarországi megyékben - Győr-Moson-Sopron és Vas megyében - mind a súlyozatlan, mind a súlyozott mutató a foglalkoztatás erőteljes emelkedését jelzi előre. Igen jó Pest megye és elfogadható Budapest foglalkoztatási prognózisa is. Ezzel szemben Közép-Dunántúlon, Fejér és Veszprém megyében nagyon magas a leépítést tervező cégek aránya. Ezért a foglalkoztatási index erősen negatív a súlyozott és súlyozatlan adatok alapján egyaránt. A közép-magyarországi konjunktúra kifáradásának ez intő jele ? derül ki az MKIK tesztelemzéséből. A dél-dunántúli és dél-alföldi cégek is nagy részben leépítésre számítanak. Az észak-magyarországi és az észak-alföldi megyékben sem várható jelentős változás a foglalkoztatásban, bár itt is enyhe csökkenésre kell felkészülni.