Csak 300 hektár a külföldieknek

Nem ért egyet a parlament mezőgazdasági bizottsága azzal a kormányelképzeléssel, amely szerint a külföldi termőföld-haszonbérlet nagysága a jelenlegi 300 hektáros maximum több mint nyolcszorosára növekedne a földtörvény napirenden lévő módosítása után. A külföldiek bérleti lehetőségei azért bővülnének, mert a kabinet a mai differenciált szabályozást egységesítené. Ezt úgy érné el, hogy a haszonbérbe vehető terület felső határát - amely eddig csak a belföldi gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozott - minden gazdasági szereplőre nézve 2500 hektárban (50 ezer aranykoronában) állapítaná meg.

A mezőgazdasági bizottság egy szerdán elfogadott módosító indítvánnyal állítaná vissza a kormány javaslatában a ma hatályos helyzetet. Az elismert kritikák szerint ugyanis a kabinet tervei lehetőséget nyújtottak volna a tőkeerős külföldi nagybirtokok kialakulására, miközben a törvénymódosítás hivatalos célja a magyar termelők, családi gazdaságok földhöz juttatása volt. Bár a kormány a hazai, helyben lakó gazdák érdekében a vásárlásban és a haszonbérletben is kedvezményezetti sorrendet állítana fel, a jobb bérleti díjakat kínáló külföldiek a 2500 hektáros birtokmaximum mellett így is jelentős területhez juthattak volna.

Külügyi szakértők szerint ugyanakkor a mai helyzet csak időlegesen tartható fenn. A magyar szabályozás ugyanis a földhasználatban diszkriminatív a külföldi természetes és jogi személyek szempontjából, ezért azt legkésőbb az európai uniós csatlakozáskor meg kell szüntetni. Ezt alátámasztja, hogy a termőföldre vonatkozó kétoldalú megállapodásban Magyarország nem igényelt átmeneti mentességet a földhasználati különbségtétel belépés utáni fenntartására. A kormány "csak" azt kérte az EU-tól, hogy a külföldiek ma is érvényes földvételi tilalma ideiglenesen a csatlakozást követően is fennmaradhasson.

A kormány törvénymódosítási javaslatában szereplő 2500 hektár helyett továbbra is a jelenlegi 300 hektárban maximálná a külföldi földhaszonbérlet nagyságát a mezőgazdasági bizottság. Külügyi szakértők szerint a mai helyzet csak ideiglenesen maradhat fenn, mert a külföldiek diszkriminációját legkésőbb az uniós csatlakozáskor meg kell szüntetni.

Hazafi László Hazafi László-->