Elektronikus nyilvántartás a betegekről

Az összes kórelőzmény nyilvántartására félvezetőkártyás megoldást ajánl a német miniszter, amelynek a legkényesebb adatvédelmi igényeket is ki kellene elégítenie - írja a Süddeutsche Zeitung. Az adatokat egy központi számítógépen tárolnák, az elérésük hálózat révén történne. A biztonsági követelmények azon nyugodnának, hogy az egybegyűjtött adatokat teljesen névtelenül rögzítenék, és elektronikus úton csak akkor lennének elérhetők, ha erre a célra a beteg átadja a saját csipkártyáját és az orvos hozzáteszi a magáét. Rendkívüli alkalmakkor - például balesetnél - el lehetne tekinteni a beteg hozzájárulásától, ilyenkor egy behívóközpont ("call center") révén lehetne hozzáférni a teljes anamnézishez. Ennek megtörténtéről azonban utólag tájékoztatni kell az érintettet.

Az egymilliárd márkás költségűre becsült rendszert egy 2003-ban esedékes egészségügyi reformcsomag részeként vezetnék be, egy a krónikus betegek és a károsultsággal élők körében végzendő teszt után. Ha az orvos szükség szerint tájékozódhatna a kórelőzményekről, akkor - érvel a német miniszter - elkerülhetők lennének a költséges megismételt vizsgálatok, és csökkenteni lehetne a gyógymódok és -szerek váltásával járó kockázatokat. A visszaélések veszélyének csökkentésére gyógyszerészek nem férhetnének hozzá a diagnózisokhoz. Hasonló rendszer egyébként Nagy-Britanniában is működik, a német adatvédelmi biztos ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy csak önkéntes csatlakozás után vegyék fel bárki adatait a központi rendszerbe.

Az elektronikus nyilvántartástól és menedzseléstől várható költségmegtakarításokra óriási szüksége lenne a német kormánynak, mert az állami egészségügyi pénztárak az idén össszességükben mintegy 4 milliárd márkás veszteséggel zárnak. A lyuk betömésére kézenfekvőnek látszana a bérek 14 százalékához közelítő egészségbiztosítási járulék további emelése, a terhek további növelése azonban az egész német gazdaság versenyképességét veszélyeztetné. További - a miniszter számára inkább vonzó - lehetőségként szóba jöhet, hogy a jelenleg 6500 márkás határ felett keresők egy részét átterelnék a magánbiztosítóktól az állam által működtetett rendszerbe.

Ellenzéki politikusok a Handelsblatt szerint sürgetik bizonyos kiegészítő szolgáltatások térítéskötelessé tételét. Független szakértők körében felmerült emellett annak a lehetősége, hogy az egészségbiztosítást is kiegészítik egy tőkefedezeti rendszerrel.Deficitesek a német egészségügyi pénztárak