Felsőoktatási expanzió

Összességében egy évtized alatt a középfokú intézményekben kétszeres, az egyetemeken és főiskolákon 235 százalékos expanziót tapasztaltak. A felsőfokú intézmények közül afőiskolákon jóval erőteljesebb volt a létszámnövekedés, mint az egyetemeken. Sáska Géza oktatáskutató tanulmánya szerint a felsőoktatásban tapasztalt expanzió mértéke erősnek bizonyult, s olyan rétegeket is bevont a képzésbe, amelyek korábban inaktívak voltak. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a felsőoktatás expanziója már nem tartható sokáig. Egyebek mellett demográfiai okok miatt is elkerülhetetlen a recesszió. A demográfiai problémák már érzékelhetőek abból, hogy radikálisan csökken az általános iskolások száma.

A felsőfokú képzési expanziót jelentősen befolyásolta a középfokú oktatás átstrukturálódása is. Míg a kilencvenes évek elején a technikai képzésben figyelhettek meg robbanásszerű növekedést, az évtized végére a gimnáziumok visszavették vezető szerepüket. Közülük is a hat- és négyosztályos intézmények bizonyulnak újból a legsikeresebbeknek: 1995 és 1999 között az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos diákjainak 30 százaléka gimnáziumból tanult tovább, de a hasonló működésű vegyes középiskolákból (gimnázium és szakközépiskola) is több mint 26 százalékuk kerül a felsőoktatásba. A középiskolákból kiindulva megfigyelhető, hogy az orvostudományi egyetemekre felvettek szinte kizárólag gimnáziumokból kerülnek ki, a műszaki egyetemek hallgatói között viszont jelentősen nőtt a nem gimnáziumban érettségizők száma, a főiskolákon és agráregyetemeken pedig abszolút többségben vannak a vegyes iskolarendszerből vagy szakközépiskolából érkezők.

Noha nemzetközi szinten is a tudományalapú tudásnak a legnagyobb a presztízse, Magyarországon az elmúlt években elsősorban a főiskolai szférában nőtt a hallgatók száma. Arról, hogy ez a "hígulás" jelenti-e a felsőoktatás minőségének romlását, egyelőre megoszlanak a vélemények.

Az elmúlt időszakban évről évre dinamikusan nőtt a műszaki egyetemi és az alapítványi főiskolai képzésben részt vevők száma, ám az ovosi egyetemeken például 1999-ben kevesebben tanultak, mint 1990-ben - mutatja a felsőoktatás átrendeződését igazoló egyik tendencia. Simon Krisztián-->