"Kifehéredő" román vendégmunkások

Az év első felének végén, június 30-án összesen 19 849 román állampolgár volt érvényes munkavállalási engedélye. Az egyéb országokból érkezettekkel együtt összesen több mint 37 ezren élhettek a munkaügyi központok által biztosított lehetőségekkel. A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi, részletekre is kiterjedő, a 2000. decemberi munkavállalási "jogosítványok" gazdasági ágak szerinti megoszlásáról készített elemzése azt mutatja, hogy a legnagyobb számban (közel tízezer főt) az építőiparban alkalmaztak a tavalyi év végén, 4064-en dolgoztak a feldolgozóiparban, 3298-an a kereskedelemben és a vendéglátásban, 1691-en a mező- s erdőgazdaságban találtak munkát, közel ezer főt pedig a sport- és kulturális területen, valamint egyéb szolgáltatásban alkalmaztak. Mindkét vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a foglalkoztatottak több mint hetven százaléka fizikai munkát végzett.
Azt, hogy a statisztika hogyan változik majd jövőre a múlt heti magyar-román megállapodás nyomán, egyelőre nem tudják megmondani a szakemberek. Már csak azért sem, mert a megyei munkaügyi hivatalok egyelőre nem kaptak semmiféle jelzést a felettes tárcától arról, hogyan módosul a külföldiek munkavállalási feltételrendszere, miután a kétoldalú kormányfői megállapodás a román állampolgárok egészére kiterjesztette a szabad munkavállalási lehetőséget.

A Békés Megyei Munkaügyi Hivatal vezetőhelyettese, Kristóffyné Szász Etelka a Világgazdaság érdeklődésére annyit mondott el: a hivatala január elsejétől a külföldiek munkavállalási engedélyét két új jogszabály alapján tudja kiadni, a januártól életbe lépő, közlönyben is megjelent kedvezménytörvény szerint, valamint a román-magyar szezonális munkavállalási egyezmény alapján, amelyet novemberben hirdettek ki. Ez utóbbi szerint országosan nyolcezer román állampolgárnak adható ki az engedély szezonális munkára 2002-ben. A kedvezménytörvény csak a határon kívül élő, magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárokra vonatkozik. A román állampolgárok egészére kiterjesztett munkavállalási lehetőségről nem szól. Törvénymódosítást vagy végrehajtási rendeletet követően tud majd a hivatal minden román állampolgár részére engedélyt adni, amennyiben munkájukra a megye vállalkozóinak igényük van.

A magyar építőiparnak - mivel kevés a hazai szakmunkás, s bővül a piac - szüksége van a külföldi vendégmunkások alkalmazására - hangsúlyozta Schréder Mihály, a Swietelsky-Útvasút Kft. vezérigazgatója. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége már korábban kérte a kormányt, hogy ne három, hanem legalább hat hónapra kaphassanak munkavállalási engedélyt a külföldiek. Felmérések szerint az építőiparban jelenleg ötven-százezer külföldi dolgozik feketén, s az egyezmény lehetőséget adhat arra, hogy az ágazatban radikálisan csökkenjen az illegálisan dolgozók száma. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is úgy véli, hogy a megállapodás munkavállalási egyezségre vonatkozó pontjaival elsősorban a magyarországi román feketemunkát lehet legalizálni. A Világgazdaságnak nyilatkozva valószínűtlennek minősítette, hogy a jövőben százezrével áramoljon Romániából munkaerő Magyarországra.

A munkaerőpiac szereplői a román határ melletti Békés megyében egyelőre nem tudják felmérni, milyen következménye lehet a román állampolgárok egészére kiterjesztett magyarországi munkavállalásnak. Abban egységes a vélemény: bizonyos szakterületeken konkurenciát jelenthetnek. A munkaadók egyébként szívesebben alkalmaznak hazai munkaerőt. A munkaügyi központ 2000-ben 400, az idei évben 700 főnek adott ki munkavállalási engedélyt munkaadók megkeresése alapján, s átlagosan 70 százalékuk román állampolgár.

A román határhoz közeli vállalkozók többsége egyelőre nem tudja megmondani, milyen irányban változik a helyi munkaerőpiac. Tóth Imre sarkadi polgármester szerint sem könnyű ma még látni, mit hoz a változás. Tény azonban, hogy a Nagyszalontához mindössze 20 kilométerre lévő Békés megyei kisvárosban és környékén jelenleg is működnek olyan faipari vállalkozások, amelyek speciális munkákra nagyszalontai szakembereket alkalmaznak. A kistérségbe várhatóan beáramló munkaerő konkurenciát jelent majd, holott a településeken 20-40 százalék közötti a munkanélküliségi ráta. A szezonális mezőgazdasági munkákra jelenleg is sokan alkalmaznak határ menti munkaerőt. A vállalkozók a magas munkanélküliség ellenére sem találnak elegendő munkaerőt a betakarítási időszakban.
Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az MTI-nek azt nyilatkozta: az egyetértési nyilatkozat pusztán elvi jelleggel rögzíti, hogy a román állampolgárok tekintetében egységes szabályok szerint lesz lehetőség munkavállalásra Magyarországon. A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Mint közölte, ez a munka most kezdődött el, nincs tehát miről egyeztetni mindaddig, amíg nem látható, hogy a román és magyar szakemberek milyen tervezetet terjesztenek elő.