Nálunk legolcsóbb az üzlet

Magyarországon messze a legolcsóbban lehet üzleti vállalkozást fenntartani a világ legfontosabb befektetési célországai között az EIU szerint. A kutatóintézet a munkaerőköltségekhez hasonlóan kedvezőnek mérte az itt tartózkodó külföldi menedzserekkel összefüggésben felmerülő kiadások szintjét, a társasági adó mértékét, valamint az üzleti utak és a távközlés árát. Igaz, a bérek - százalékban kifejezett - járulékos költsége tekintetében a legdrágább országok közt található Magyarország, és a belföldi telefonálás költsége is viszonylag magas, különösen a nemzetközi üzleti központokba irányulók árával összevetve. Közepes nagyságúak viszont a szállítási költségek, a bérleti díjak és a korrupcióból adódó kiadások. Bár az utak terhelése világviszonylatban nem mondható jelentősnek, a szállításban meghatározó dízelolaj ára nyugat-európai szinten áll, a szintén relatíve alacsony irodabérleti díjakat pedig ellensúlyozzák az egyéb bérlemények - például raktárak - magas díjtételei.

A tanulmány 2001 első fél évének átlagos árfolyamán számította át az üzletelés költségeit, az azóta tapasztalt forintfelértékelődés némileg apasztotta a magyar "árelőnyt", amit a társasági adókulcsok csökkenő trendje is mérsékel, bár egyelőre csak a hongkongi kulcs kisebb a magyarnál.

A rendszerváltó országok köréből a felmérésbe vont négy állam közül Oroszország számít a legdrágábbnak, elsősorban a külföldi menedzserek költségei, valamint a magas nyereségadó és a korrupció miatt.

Csehország a bérleti díjak kivételével mindenben drágább Magyarországnál, különösen, ami az odautazást illeti. A lengyelországi telephely is több pénzt visz el a magyarnál egy multinacionális cégtől, főleg a távközlés és a szállítás magas költsége miatt.

Világviszonylatban Japán viszi a prímet, a szigetországban a munkaerő és a külföldi menedzserek költségeit magas bérleti díjak is tetézik. A szintén a munkaerőköltségek okán második helyezett Egyesült Államok alig előzi meg Németországot, illetve a "magas bérű övezetnek" számító Nyugat-Európa más országait. Nagy-Britanniában különösen a szállítási költségek és az irodabérleti díjak jelentősek az EIU számítása szerint. Japánt leszámítva a felmérésbe vont ázsiai országok kedvező telephelynek számítanak, igaz, Indonézia, India, Thaiföld és Kína nagyon rosszul teljesítenek a korrupció felszámolásának tekintetében.

Latin-Amerika országai is költségesebbnek számítanak a közép-európaiaknál, különösen az egyébként is súlyos gondokkal küszködő Argentínában drága az utazás, a szállítás és a távközlés. Az utóbbi Mexikóban a legköltségesebb valamennyi vizsgált ország körében. A régió legolcsóbbja Chile, mely leginkább deregulált gazdaságával Magyarországon kívül valamennyi rendszerváltó államot is megelőzi.

Ami a vezető beosztású és az alacsonyabb szintre beosztott alkalmazottak fizetései közötti különbséget illeti, különösen Lengyelországban zárkóznak fel feltűnően gyorsabban a menedzserek nyugati társaikhoz. Csehországban ugyan valamivel magasabbak a bérek, a vezetők azonban Magyarországon kerülnek valamivel többe.

Az EIU tanulmánya nyolc költségkategóriában értékelte az elemzésbe vont országokat, bizonyos kategóriákat egy, másokat több részmutatóval reprezentálva. Az egyes részmutatók értéke alapján az adott rangsorban legrosszabb - legdrágább - ország 100, a legjobb 1 pontot kapott. A kutatók az összesítés során kalkulált értékek nyomán is kiszámolták az egyes államok relatív helyét a százas skálán. Az EIU a tanulmány egyik függelékében olyan útmutatót is készített a vállalatok számára, melynek segítségével kiszámolhatják a saját költségstruktúrájuknak megfelelően súlyozott, cégre szabott országsorrendet.