Recesszió prolongálva

Az OECD az idei 0,75 után 2002-ben 1 százalékos GDP-csökkenést jósol az ázsiai szigetországban. Amennyiben helytállóak az előrejelzések, a japán bruttó hazai össztermék 2002 végére az 1995-ös szintre süllyed vissza.

Japán most éppen harmadik recesszióját éli 10 év alatt. A helyzet majdnem ugyanaz, mint korábban. A különbség csak annyi, hogy a világ többi gazdasága most szintén vergődik, ami tovább rontja Japán kilátásait. A mostani recesszió okai nem új keletűek, a gazdaság még mindig a 80-as évek ingatlanválságakor a bankrendszerben felhalmozott rossz hitelek következményeit nyögi. Az óriási mértékű behajthatatlan követelésállomány felszámolásával már többször megpróbálkoztak, de még egyszer sem sikerült, legutóbb már eljutottak a csődtörvény módosításáig. Ettől azt várják, hogy gyökeresen változtat a helyzeten, ami azonban - ha be is váltja a hozzá fűzött reményeket - az éppen futó recesszión rövid távon nem sokat segít. A kedvezőtlen nemzetközi gazdasági klíma következtében ezúttal a szokottnál is súlyosabb a helyzet. Ráadásul még nem látszik a fény az alagút végén, még nem érte el a mélypontot a gazdaság. Az ipari termelés 15 százalékkal csökkent az év első felében, a gazdaság motorjának számító export pedig 9 százalékos visszaesést mutatott ugyanezen időszakban.

Japán egyébként is a közgazdasági tankönyvek kimeríthetetlen példájává kezd válni. A gazdaságot jelenleg defláció is sújtja, a fogyasztói árak éves szinten hozzávetőlegesen 1 százalékkal csökkennek. Az árak emelkedését célzó fiskális intézkedéscsomagok mind ez ideig hatástalanok maradtak, ugyanis a lakosság elkölthető jövedelmének növekményét nem fogyasztásra fordította, hanem megtakarítást képzett belőle. A Bank of Japan a múlt év végén vitatott körülmények között kamatot emelt, később azonban kénytelen volt visszatérni zéró kamatláb politikájához. A nemzetközi hitelminősítő intézetek már két alkalommal csökkentették Japán hiteleinek besorolását.

Mindez azonban fenntarthatónak tűnik. A japán kötvénypiac eddig még képes volt finanszírozni az egyre növekvő szükségleteket. Ennek az lett az eredménye, hogy a japán államadósság elérte a GDP 130 százalékát, és fokozott ütemben nő.

Szakértők szerint egészen addig mehet minden szinte változatlanul, amíg valami nagy sokk nem éri a lakosságot, ami már politikai szinten is változásokat indíthat el. Ahhoz ugyanis, hogy a szükséges strukturális reformokat megvalósítsák, elsősorban politikai szinten van szükség változtatásokra.

A devizapiacon kezdik felismerni a helyzet komolyságát, már nincs szükség a Bank of Japan intervencióira a jen gyengítése végett. A japán deviza nyolc hónapos mélypontra süllyedt a dollár ellenében, és az elemzők szerint a trend tartós maradhat.

Az ember nem bír lépést tartani a Japánból érkező rossz hírekkel. A legfrissebb jelentések szerint a gépipari megrendelések állománya 10,1 százalékkal csökkent októberben. Ez azonban még csak a jéghegy csúcsa. Lukács Ádám-->