Szabad út a magyar gyümölcsöknek

Mintegy húsz unión kívüli ország nyújtott be Brüsszelhez hasonló kérvényt. Ezek összességében a friss zöldség-gyümölcs esetében az EU importjának 80 százalékát fedik le. A bizottság középtávon arra lát lehetőséget, hogy a származási országban lefolytatott vizsgálatok lehetőségét a behozatal felére terjesszék ki.

Magyarország évente 60 millió euró értékben 85 ezer tonna gyümölcsöt és zöldséget ad el az EU-ban. A legfontosabb kiszállított termény a paprika, a cseresznye és a szilva. A bizottsági döntés az uniós importőrök számára leegyszerűsítheti az adminisztrációs procedúrát és csökkentheti a szállítási időt a Magyarországról vásárolt áruk esetében. Brüsszeli remények szerint a felelősség javának a kereskedőkre és a magyar hatóságokra való áthárításával a importtermények minősége is javul majd.

Az uniós döntés azt jelenti, hogy Brüsszel elismeri az agrártárcához tartozó élelmiszer-ellenőrző hatóságok minőségi tanúsítványait - mondta lapunknak Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára. Az ügy előzménye, hogy Magyarország az utóbbi években mind a belpiacon forgalmazott, mind az exportra szánt zöldség- és gyümölcsféleségek minőségi vizsgálatát szigorította. Ez ideig feszültséget okozott azonban, hogy a változtatások ellenére az uniós (főként a német) hatóságok szükségtelennek tartott "biztonsági ellenőrzéseket" végeztek a magyar termékeknél. Lux szerint az EU döntése nyomán a hazai árukivitel 2002-től az eddigieknél zökkenőmentesebbé válhat.

Az Európai Bizottság elsőként Magyarország esetében adta hozzájárulását ahhoz, hogy az EU-ba exportálni kívánt friss gyümölcs és zöldség uniós standardoknak való megfelelését a származási ország hatóságai ellenőrizzék - írja a Rapid. Franz Fischler mezőgazdasági biztos a lépést a gyümölcs- és zöldségkereskedelem megkönnyítésének igényével indokolta. MUNKATÁRSAINKTÓL-->