Szakértők bevonásával vizsgálja a Magyar Bankszövetség a tavaly decemberben elfogadott földtörvénycsomagot - értesült a Világgazdaság. Információink szerint komolyan felvetődik, hogy a szervezet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a januártól hatályos jogszabályi változtatások miatt. Pulai Miklós, az MBSZ tanácsadója lapunknak úgy fogalmazott: tartalmi szempontból úgy tűnik, az Ab-beadvány benyújtása indokolt lenne. Erről a szövetség elnöksége két héten belül dönt - tette hozzá.
Pulai szerint különösen aggályos az a földtörvényi módosítás, amely új elő-haszonbérleti sorrendet állít fel. Ennek értelmében a mai bérlők (főként a társas vállalkozások, szövetkezetek) a rangsor végére kerültek, miközben a termőföldek nagy részét e szervezetek művelik. Így az általuk használt földeket elveszíthetik, ha bérleti szerződéseik lejárnak. Ez veszélyeztetheti meglévő hiteleik visszafizetését, a hosszú lejáratú új kölcsönök kihelyezésénél pedig jelentősen növelheti a banki kockázatot.
A szövetség kétségesnek ítéli azt a törvényi szabályozást is, amely a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-nak úgynevezett bérlőkijelölési jogosítványt ad. Pulai úgy vélte, hogy több más rendelkezés is túlságosan beavatkozik a tulajdonosi jogokba. Kifogásolhatónak nevezte, hogy az MNFA Kht. akár 50 évre is bérbe adhatna termőterületeket, miközben a földtörvény más esetekben 10 éves maximális időtartamot határoz meg.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) már biztosan az Ab-hoz fordul, mivel Mádl Ferenc köztársasági elnök a földügyi törvénycsomagról nem kért előzetes normakontrollt a kihirdetés előtt - közölte Filipsz László, a szervezet titkára. A MOSZ-hoz csatlakozik a Magyar Parasztszövetség (MPSZ) is. A jövő héten az ügyben szintén beadványt nyújt be a Magyar Agrárkamara (MAK). Mészáros Gyula, a köztestület főtitkára elmondta: a MAK azon is dolgozik, hogy az Ab-beadvány mögött széles körű civil kezdeményezés alakuljon ki. (Az MSZP és az SZDSZ - szemben több korábbi nyilatkozattal - nem viszi az Ab elé az ügyet).
Szakértők különös jelentőséget tulajdonítanának annak, ha az agrárszakmai és -érdek-képviseleti szervezetek mellett a bankszövetség is az Alkotmánybírósághoz fordulna. Mint ismert, az MBSZ megtámadta a külső szövetkezeti üzletrészekről szóló, 2000-ben elfogadott törvényt is. A jogszabályt, illetve a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet tavaly tavasszal az Ab alkotmányellenesnek minősítette, és azokat teljes egészében megsemmisítette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.