Az elbirtoklástól a végrehajtásig

A módosult versenytörvény tavaly február 1-jén lépett hatályba. A jogszabály - alacsony piaci részesedésüktől függetlenül - kiterjeszti a kartelltilalmat a korábban mentesülést élvező ár- és piacfelosztó versenykorlátozó megállapodásokra. Bővíti a Gazdasági Versenyhivatal eszköztárát a jogszabálysértések felderítésében: az ügyfélnél például szemle tartható, az iratokból másolat készíthető. Hosszabb határidőt enged a bonyolultabb ügyek vizsgálatához. Újdonság az ágazati vizsgálat lehetősége, amellyel a versenyhivatal elnöke élhet, ha a piac "rendellenes" működését tapasztalja. A módosulások nyomán külön csoport jött létre a GVH-ban a kartellügyek felderítésére, és a nyáron megújult a versenytanács.

Május végétől változott a polgári törvénykönyvben az elbirtoklás határideje. Ingatlanok esetében 15 év szakadatlan birtoklás szükséges ahhoz, hogy a birtokos a tulajdont megszerezze. Más dolgoknál továbbra is tíz év az elbirtoklási határidő.

A nyár elején fogadta el a parlament a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényt. Ennek alapján a településeknek - 2000. augusztus 12-re számolva - 63,6 milliárd forint járt, ebből az államkötvényben kiadandó rész 26,8 milliárd, a készpénzrész 36,8 milliárd forint volt. Előlegként több mint 16,7 milliárd forintot fizettek ki. Szeptember közepén az ÁPV Rt. teljességgel rendezte a törvényes igényeket: az önkormányzatok hárommillió darab tízezer forint névértékű államkötvényt, valamint még 23,5 milliárd forint készpénzt kaptak. Ezeket az összegeket a törvényben megállapított 2001. szeptember 15-i értéknapra - az ott megállapított hozammal - korrigálva és az előlegfizetésekre figyelemmel állapították meg.

Szeptembertől 1-jétől élnek a bírósági végrehajtás új szabályai, amelytől gyorsabb, eredményesebb eljárásokat remélnek a szakemberek. A törvény méltányosabb elbánást nyújt az ingatlan-végrehajtásban az otthonától megválni kényszerülő adósnak, és a hitelezői érdekeket is védi a kikiáltási ár csökkentett mértékű leszállíthatóságával. A gépjárművekre vezetett végrehajtásban a végrehajtó a forgalmi engedélyt, valamint a törzskönyvet is megküldi a nyilvántartó hatóságnak. Engedély és törzskönyv híján a foglalási jegyzőkönyv is elegendő ahhoz, hogy a rendőrség kivonja az autót a forgalomból. A törvény alapján a korábban széles körű sérthetetlenséget élvező takarékbetétek bármilyen tartozás kiegyenlítésére végrehajtás alá vonhatók. Az ezt részletező kormányrendelet október 12-től hatályos. A végrehajtás a bemutatóra szóló betétre úgy történik, hogy a végrehajtó a betétokiratot lefoglalja, magához veszi és elzárva kezeli. Névre szóló betét esetén a pénzintézetet keresi meg, felhívván, hogy 15 napon belül utalja át a betét összegét a végrehajtói letéti számlára, vagy közvetlenül fizesse ki részére.

A végrehajtási törvény folyományaként a gazdasági társaságok bankszámlaszámainak szerepelniük kell a cégnyilvántartásban. Az adattovábbításra a bankok kötelesek. A pénzintézetek és a cégbíróságok közötti kapcsolat azonban nem volt zökkenőmentes. December 13-án jelent meg és január 1-jétől hatályos az az igazságügy-miniszteri rendelet, amely szabályozza a számlaszámváltozások továbbításának és fogadásának menetét. A jogszabály révén 90 százalékos céginformációs díjkedvezményt kapnak azok a pénzügyintézetek, amelyek az adatokat számítógépes úton juttatják el a cégbíróságra.
Ugyancsak szeptember 1-jével léptek hatályba a Ptk. megújult - hitelezői pozíciókat erősítő - zálogjogi szabályai. Egyebek közt kimondják, hogy ingatlant csak jelzálogjog alapításával lehet elzálogosítani. A törvény minden pénzintézetet a záloghitelezéssel üzletszerűen foglalkozó szervezetek közé sorol, lehetővé téve, hogy azok bírósági végrehajtás mellőzésével is kielégítést nyerjenek a zálogtárgyból. Az árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozók mellett a felszámolóknak és az önálló bírósági végrehajtóknak is módot ad arra, hogy ha megbízást kapnak, értékesíthessenek vagyontárgyakat. A zálogjogi szabályozással összefüggésben módosult a csődtörvény is. Ebben a kis- és mikrovállalkozások a korábbinál kedvezőbb pozícióból, a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő követeléseivel egy sorban nyerhetnek kielégítést. Az új szabály alapján az állam százezer forintra egészíti ki egyszerűsített felszámolások esetén a felszámolói fizetséget, így gondoskodván a felszámolói díjkiegészítési alap feltöltéséről.