A forint erősödése nem veszélyezteti a gazdasági növekedést, és az inflációs célkitűzések megvalósulását is segíti, e szerint az idén decemberre 4,5, míg 2003 végére 3,5 százalékra csökken a fogyasztói árindex - mondta el Járai Zsigmond jegybankelnök a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol a forint erősödése mellett a gazdaság tavalyi teljesítményét is értékelte a gazdaságpolitika három vezetője.
A gazdasági folyamatok tavalyi alakulását egységesen rendkívül jónak ítélő vezetők között körvonalazódott némi ellentét a jövőt illetően. Leginkább az államháztartás egyenlegéről vélekednek különbözően. Varga nem értett egyet Járai azon megállapításával, hogy a kitűzött inflációs célok megvalósításához szükség van az államháztartási hiány további csökkentésére. A jegybankelnök a sajtótájékoztató után újságírók előtt kifejtette: "normális" gazdasági körülmények között nem okoz majd gondot a nagyjából egyszázalékos deficitcsökkentés az elkövetkező évek során. Az eddig megszokottól eltérően az infláció kérdésében is megbomlani látszik a jegybankelnök és a pénzügyminiszter egysége. Az árstabilitás eléréséért felelős MNB-elnök Járai 4,5 százalékban nevezte meg az idén decemberre várható 12 havi fogyasztói árindexet, Varga pénzügyminiszter pedig 4,3 százalékról nyilatkozott. Kiemelte: a világgazdasági lassulás ellenére tavaly gyors maradt a gazdaság növekedése, mely 4 százalék körülire becsülhető.
A gazdasági miniszter sem aggódik a reálárfolyam várt felértékelődése miatt. Közölte: a Széchenyi-pluszprogramban szereplő árfolyam-biztosítási konstrukciók megfelelő védelmet biztosítanak a forint erősödése miatt nehéz helyzetbe került magyar vállalatok számára, ezért az idén nem terveznek újabb kedvezményeket. Matolcsy a világgazdasági környezetet is figyelembe véve, kifejezetten kedvezőnek ítélte meg a tavalyi eredményeket. Kiemelte, hogy a külső recesszió a magyar tulajdonú gazdaság megerősödésével járt.
A Széchenyi-terv eredményeként tavaly a Gazdasági Minisztérium 100 milliárd forint beruházási támogatásról döntött. Kérdésre válaszolva a miniszter hozzátette: eddig 5 milliárd forintot folyósítottak. Kiemelte, hogy a 2000-ben indított otthonteremtési program tavaly 130 milliárd forint új lakáshitel felvételére ösztönözte az állampolgárokat.
A sajtótájékoztatón ismertették a Gazdasági Minisztérium idei évre vonatkozó prognózisát is. A gazdasági növekedés 3,5-4 százalékos szintje mellett a lakossági fogyasztás 4-4,5 százalékkal bővül. Az export és az import növekedését is 8-10 százalék közé becsüli a GM.
A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1 milliárd euró körüli szintről némileg emelkedhet, a prognózisban 1,5-2 milliárd euró szerepel. A fogyasztóiár-színvonal éves átlagos emelkedését 5,5 százalékra becsülik, míg a bruttó átlagkeresetek növekedése 10-12 százalékos lehet. Az államháztartás hiányát privatizációs bevételek nélkül a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékára várja az idén a gazdasági tárca.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.