Kevesebb fantomcéget töröltek

Tavaly a cégbíróságokra több mint 254 ezer érdemi - azaz a cégjegyzéket érintő - ügy érkezett, köztük meghaladta a 25 ezret a törvényességi felügyeleti eljárások száma - tájékoztatta a Világgazdaságot Lizák Tibor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának főosztályvezető-helyettese. Mint elmondta - figyelemmel a 2000. évről folyamatban maradt 32 ezer esetre is -, összesen több mint 267 ezer ügyet zártak le. Egy-egy bíróra átlagosan majdnem 2400 ügy jutott. Az engedélyezett bírói létszám ugyanis 137, ám ténylegesen 118-an látták el a feladatokat. A leterheltség ellenére mindössze három ügyet intéztek el késve. A törvényes határidőn túli intézkedéseket adminisztratív tévedések okozták - közölte a főosztályvezető-helyettes.

A legtöbb ügy - az összes csaknem 40 százaléka - változatlanul a fővárosi cégbíróságot foglalkoztatta. A Pest megyei cégbíróságra az ügyek mintegy 11 százaléka került. A többi eset egy és öt százalék között mozogva oszlott meg a további 18 megyei cégbíróság között.

Befejeztek 300 híján 30 ezer törvényességi felügyeleti eljárást, ezekből több mint l9 ezer ügyet a cégbíróságok kezdeményeztek. Változatlanul folyik azoknak a cégeknek az ellenőrzése, amelyek - a törvényi rendelkezések ellenére - nem emelték fel tőkéjüket. A fővárosi cégnyilvántartásban például ez idő tájt 6700 kft. tőkéje nem éri el a megkövetelt hárommillió forintot. Az eddigi tapasztalatok szerint a tőkét nem emelt társaságok között sok a fantomcég. A törvényességi felügyeleti eljárásokban egyébként 3600 fantomcéget szűrtek ki, illetve töröltek a múlt esztendőben, ezerrel kevesebbet, mint tavalyelőtt. A fővárosban tavalyelőtt meghaladta a kétezret, tavaly 1700 alá csökkent a megszüntetett fantomcégek száma. Másutt viszont a korábbi időszakhoz képest látványosan erősödött a kizárólag a nyilvántartásban létező gazdasági társaságok felfedésére irányuló munka: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például a 2000-ben törölt 131 fantomcéghez képest tavaly 343-at likvidáltak a jegyzékből. Vas megye ugyanakkor csaknem fantomcégmentes területnek mondható: csupán három áltársaságot találtak a törvényességi felügyeleti eljárások során.

Tavaly - mint arról a Világgazdaság több ízben beszámolt - a cégbíróságoknak a legtöbb gondot a bankszámlaszámok szeptembertől kötelező nyilvántartásba vétele okozta. A szeptember 1-je után nyitott számlaszámok átküldéséről a bankoknak kell gondoskodniuk. A pénzintézetek egy része csak papíralapú adattovábbítással képes eleget tenni törvényi kötelezettségének, alaposan megnövelvén ezzel a cégbíróságok munkáját. Ismeretes, hogy az idén júniustól már valamennyi pénzintézet köteles az elektronikus adatközlésre. A zavarokat elsimítandó, addig is rendelet rögzíti a bankszámlaszámküldés és -be-jegyzés mikéntjét, figyelemmel a pénzintézeti és cégbírósági teendőkre, illetve igényekre egyaránt.

A múlt év szeptember elsején már nyilvántartott gazdasági társaságok számlaszámai az APEH-től kerültek át a cégbíróságokra. Az adatok bejegyzéséről a cégbíróság az adott gazdasági társaság szeptember 1-je után benyújtott első változásbejegyzési kérelmének intézésével egyidejűleg gondoskodott. Ha a cég eddig nem nyújtott be változásbejegyzési kérelmet, számlaszámát - a jogszabálynak megfelelően - a mai napon, a számítógépes rendszer útján, automatikusan bejegyzik. A fővárosi cégbíróságon például kevés híján százezer bankszámlaszámot vesznek ekként nyilvántartásba.

A cégbíróságok múlt évi munkáját februári ülésén tárgyalja meg részletesen az OIT.

KENDE KATALIN