Kiterjesztett jóvátétel

A kormányzat kiterjesztette a nyugdíj-kiegészítésre jogosult politikai üldözöttek körét. A 267/2000. (XII. 26.) sz. kormányrendelet tegnap megjelent - ám még tavalyi, a 157. sz. Magyar Közlönyben közzétett - módosítása alapján mindazok jogosultak a járandóságra, akik 1945 januárja és 1953 decembere között hazai munkatáborok rendőrhatósági őrizetben tartott foglyai voltak. A változtatás lehetővé teszi a jogszabályban meghatározott - bármelyik jogcímen elszenvedett - szabadságelvonások időtartamának összeadását. Fontos változás, hogy a társadalombiztosítási ellátásban nem részesülő túlélő házastársak jelenlegi 20 százalékos juttatása 50 százalékra emelkedik. A számítások szerint hatezerre tehető azok száma, akik a magyarországi internálótáborokban - figyelembe véve a más jogcímeken, például előzetes fogva tartásban, vagy közbizonsági őrizetben elszenvedett fogságaikat is - legalább három évig vagy még tovább raboskodtak. Az új jogosulti igények teljesítése mintegy 1,1 milliárd forintba kerül. Így a módosított rendelet végrehajtásának költségvetési kihatása évi 3 milliárd forint.

Mint azzal a Világgazdaság többször foglalkozott: mivel az egykori politikai üldözöttek az elmúlt évtizedben nem részesültek kellő erkölcsi, anyagi elismerésben, a kormány rendeletben igyekezett - nyugdíj-kiegészítés formájában - jóvátételt nyújtani. A teljes körű, valamennyi sérelmet szenvedettre kiterjedő juttatásnak azonban gátat szabtak a költségvetési lehetőségek. A nem kárpótlás jellegű, egy éve hatályos jogszabály az 1945 és 1963 között törvénysértő módon, valamint az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítélteket, a recski internáltakat, továbbá azokat részesíti havi járandóságban, akiket Magyarországon, illetőleg onnan elhurcolva a szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt, vagy akiket más szovjet hatóság intézkedése alapján fosztottak meg szabadságuktól, és a Szovjetunióban tartották őket fogva.

A juttatásból kimaradtak - köztük például a nem Recskre, hanem más hazai zárt táborba internáltak - becsapva érezték magukat. Vitákat indukált - elsősorban a málenkij robotra vitt német nemzetiségűek körében - a rendeletnek a Szovjetunióba hurcoltakra vonatkozó passzusa, a szovjet hatósági intézkedés illetve a szovjet hatóság fogalmának értelmezése miatt. A rendelet módosítását a kisebbségi ombudsman, országgyűlési képviselők, magánszemélyek és társadalmi szervezetek sora kezdeményezte.

A kormány karácsony előtti ülésén a módosító tervezet három - köztük az üldözöttek legszélesebb körére is kiterjedő - változata közül a költségvetési lehetőségek függvényében döntött. Így a jogszabály továbbra sem vonatkozik a málenkij robotosokra. A Szovjetunióba hurcoltak esetében - a jogalkotó eredeti szándékával összhangban - pontosítja a hatósági intézkedés fogalmát. Figyelembe veszi, hogy az adott történelmi helyzetben alakszerű határozatok csak ritkán születtek, de megkívánja, hogy a döntés dokumentálható és a sérelmet szenvedett személye megállapítható legyen.

A jogszabály kihirdetése napjától, tehát tavaly december 28-tól, hatályos. Lehetővé teszi, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatóság hivatalból, visszamenőlegesen felülvizsgálja a rendelet helytelen értelmezése miatt korábban elutasított kérelmeket. A folyamatban lévő ügyekben pedig, a módosításnak megfelelően, a kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni.