Kompenzáció még az első fél évben
Jövő hétfőtől már beszerezhető az az adatlap, amellyel a minimálbér-emelés kompenzációra lehet pályázni. Igénylést február 15. és március 18. között nyújthatnak be a munkaügyi központokhoz a vállalkozások és a főfoglalkozású egyéni vállalkozók. A vissza nem térítendő, egy összegben folyósítandó támogatásokról május közepéig a rászorultság és a normativitás alapján dönt a munkaerő-piaci alap irányító testülete (mat). Ismeretes, hogy az idén a munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészéből a tavalyi 2 milliárddal szemben az idén 15 milliárd forintra pályázhatnak az alacsony átlagkeresetű és magas élőmunka-igényű vállalkozások azért, hogy foglalkoztatási helyzetük, munkaerő-megtartó és létszámbővítő képességük javuljon. A pályázaton többek közt a belföldi székhelyű gazdasági társaságok, állami, önkormányzati, szövetkezeti és egyesületi vállalatok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók vehetnek részt. Utóbbiak esetében a járulékteher-többlet részben vagy egészben történő átvállalására lehet pályázni. Nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amely írásos munkaszerződés nélkül foglalkoztatott munkavállalót, és ezért tavaly, illetve az idén munkaügyi bírság fizetésére kötelezték, vagy amelynek 60 napnál régebben lejárt határidejű adó- és járuléktartozása van, és annak későbbi megfizetéséhez az adóhatóság nem járult hozzá.
A pályázatra az idén több tízezer igénylés várható a tavalyi alig ötezerrel szemben - felelte lapunk kérdésére Székely Judit. A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint az igénylések ez évben meghaladják majd a 15 milliárd forintot.
Több okból is üdvözli a minimálbér-emelés ellensúlyozását Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Összegében hét és félszerese az idei kompenzációs keret a tavalyinak, és a pályázók köre is bővült az egyéni vállalkozókkal. Örvendetes az is, hogy időben érkezik a támogatás, hiszen az év közepéig megjelenik majd a társaságok kasszájában - mondta.
Bár a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat számos kedvezőtlen hatás éri, s a minimálbér-emelést is többletteherként élik meg, ezzel párhuzamosan több kormányzati intézkedés is ellensúlyozza a kemény gazdasági környezetet - fogalmazott Matolcsy György gazdasági miniszter. Az állami beruházási programok közül a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével tavaly 100 milliárd forinttal nagyobb hasznot tudtak termelni, az idén 100-200 milliárddal. A lakásprogram révén 150 milliárddal több a megrendelés az építőiparban, a reálkereset tavalyi 8 százalékos emelkedésével pedig a vásárlóerő is növekedett. Tavaly minden negyedik, most majdnem minden harmadik alkalmazottat érint a minimálbér-emelés. A magyar gazdaságpolitika legnagyobb vállalkozása, a minimálbér-növelés recessziós időszakban aranyat ér, mert a fogyasztói kereslet erősödik általa - hangsúlyozta a gazdasági miniszter. (TTE)
Munkatársunktól


