Megtorpant az állami visszavonulás

Az országban megtermelt bruttó hazai terméknek immár alig 38 százalékát szedi be adóként a magyar költségvetés - hangoztatják a kormány vezető tisztségviselői. Az ellenzék ugyanakkor az összes elvonás GDP-hez képest növekvő arányát, vagyis a jövedelemcentralizáció beígért csökkentésének elmaradását kéri számon. Álláspontja szerint a jövedelemcentralizáció mértéke jóval magasabb, közelíti a 43 százalékot. Azaz: a gyors gazdasági növekedésből származó többletforrások jelentős részére igényt tartott az állam.

A Pénzügyminisztérium elismeri, hogy tavaly nem folytatódott a jövedelemcentralizáció csökkenése. Ugyanakkor a tárca szerint lényegében nem változtak az adókulcsok 2001-ben - szögezte le a Világgazdaságnak Engyel Gyula, a PM főosztályvezető-helyettese.

Az állami visszavonulás megtorpanása nem egyedülálló tendencia. Ausztriában tavaly rekordszintet, a GDP 45,5 százalékát tette ki a gazdaságtól időlegesen elvont jövedelem nagysága - publikálta minap a Der Standard című lap, az osztrák statisztikai hivatal becslésére hivatkozva. Az OECD legfrissebb (2000-re vonatkozó) számai szerint legkisebb mértékben a mexikói gazdaságban figyelhető meg az állami jelenlét. Ott a GDP-nek mindössze 18,1 százalékát fizetik be adóként a gazdasági alanyok. Tradicionálisan nagy összegű adókat szednek a skandináv államok. Svédország vezeti a jövedelemelvonási listát, ott 100 egységből 53,3-on adó formájában adtak túl.

Magyarország 2000-ben 38,7 százalékos adó per GDP mutatóval büszkélkedhet az OECD listáján. A nemzetközi szervezet által nyilvántartott klasszikus adóbevételek mellett azonban mindinkább szerephez jutnak a gazdaságból egyéb címen elvont jövedelmek. Így nem véletlen, hogy 2001-re az államháztartás konszolidált bevételei akár a GDP 42,9 százalékát is elérhetik.

A Pénzügyminisztérium eddig csak az államháztartás nem konszolidált bevételeit hozta nyilvánosságra, az elvonás pontos mértékére vonatkozó hivatalos számot áprilisnál előbb nem ígérik a tárcánál. A nem konszolidált adatokból azonban lehet következtetni a jövedelemcentralizáció hazai szintjének alakulására. Azt is figyelembe véve, hogy az elmúlt évi költségvetési bevételek egyre növekvő része államháztartáson belülről származott (azaz a számlák összevetésekor, vagyis a konszolidáláskor eltűnik), a Világgazdaság számítása szerint a 2000. évi 42,6 százalékról 2001-ben a GDP 42,9 százalékára emelkedett az állam által elvont jövedelmek aránya. Érdekesség, hogy alig egy éve, a kétéves költségvetés parlamenti elfogadtatásakor (2000 decemberében) még 40 százalék alatti centralizációs mutatót hangoztatott a pénzügyi tárca 2001-re vonatkozóan.

Egy hosszabb időtávú visszatekintés ugyanakkor már más fényben tünteti fel az állami szerepvállalás alakulását. Az elmúlt 15 év alatt összességében 7 százalékponttal csökkent az adóbevételek GDP-hez viszonyított súlya Magyarországon. Eközben az OECD-országokban átlagosan 3,5 százalékpontos emelkedés volt. AZ OECD-hez csatlakozó többi közép- és kelet-európai államban a magyarországihoz hasonló irányú folyamatok játszódtak le.