Őrzik és védik a legális munkaerőpiacot

Politikai pártok, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek az utóbbi hetekben rendre hangot adtak a tavalyi év végén létrejött román-magyar miniszterelnöki egyezménnyel kapcsolatos aggályaiknak. A kedvezménytörvényhez kapcsolódó dokumentum értelmében a román állampolgároknak a három hónapra szóló magyarországi munkavállalási engedély ugyanis könnyített eljárással adható ki. A státustörvény eredetileg csak a magyarigazolvánnyal rendelkezőket részesítette volna ebben a kedvezményben, ám a a román félnek sikerült azt elérnie, hogy az összes román állampolgárra kiterjesszék ezt a támogatási formát.

A könnyítés egyébként a román állampolgárok számára mindössze abból áll, hogy esetükben a munkaügyi központok nem vizsgálják, van-e az adott munkakörre magyar jelentkező, vagy sem. A munkavállalási engedélyeken kívül az 50 dollárba kerülő tartózkodási vízum - melynek elbírálása 60 nap -, a 10-15 ezer forintba kerülő egészségügyi bizonyítvány, illetve a szakképzettséget igazoló magyar nyelvű okiratok beszerzése is szükséges. Az ellenzéki pártok mindennek ellenére a "magyar munkavállalók elárulásáról" beszéltek, és a paktum felfüggesztését javasolták. Viszont több kormányzati képviselő azt nyilatkozta: kizárt, hogy kedvezőtlen hatást gyakoroljon az egyezmény a hazai munkaerőpiacra, ami továbbra is preventív módon lesz kezelhető.

Ennek némiképpen ellentmondani látszik az a tény, hogy az utóbbi években folyamatosan nőtt a külföldiek részére Magyarországon kibocsátott munkavállalási engedélyek száma (VG, 2001. dec. 20., 1-2. oldal). Az OECD tanulmánya szerint az 1996-os megtorpanás óta évről évre növekszik a kiadott engedélyek száma, és - mint az a Foglalkoztatási Hivatal adataiból kiderül - 2000-re csaknem kétszeresére, több mint 40 ezer főre növekedett. Igaz, ez tavalyelőtt az összes foglalkoztatottnak még mindig csak az 1 százalékát jelentette. Az illegálisan foglalkoztatott külföldiek számáról a kutatók nem tudnak adatokat mondani, már csak azért sem, mert nagy a rejtőzködés lehetősége, továbbá a szezonalitás hatásaitól erősen függ a mezőgazdaság, az építőipar vagy a vendéglátás teljesítménye. A kiadott engedélyek egyébként kimagaslóan Budapest, illetve környékére koncentrálódnak; 50 százalékukat a fővárosban, 14 százalékukat pedig Pest megyében adták ki. A többi megyét illetően nagyjából azonos a megoszlás.

Ami a külföldiek magyarországi munkavállalásának általános szabályait illeti, egy 1999-es SZCSM-rendelet kimondja: a külföldi magyarországi foglalkoztatásához szükséges engedélyt a foglalkoztató kérelmére az illetékes megyei vagy fővárosi munkaügyi központ legfeljebb egyéves időtartamra adja ki. Az engedély nem adható ki olyankor, ha a munkaadó munkaerőigényének megfelelő magyar munkavállaló kiközvetíthető. További megkötést jelent az a január 15-i kormánydöntés, amely szerint Matolcsy György gazdasági miniszter a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható külföldiek számát 81 320 főben maximálhatja az idén. Ez a szám a tavalyi év egy átlagos hónapjában bejelentett üres munkahelyek számával azonos.

A munkaadói és munkavállalói szervezetek azonban minden megkötés ellenére szkeptikusak. Valószínűsítik például, hogy a három hónap elteltével a román állampolgárok a feketegazdaságban találnak munkát. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elfogadhatatlannak és az uniós gyakorlattal ellentétesnek tartja azt, hogy a hazai munkaerőpiac folyamatait érintő kérdésben nem történt előzetes egyeztetés a szociális partnerekkel. Előzetes hatásvizsgálat sem készült arról, hogy milyen munkaerő-piaci következményei lehetnek a döntésnek, igaz, a kormány megígérte a rendszeres tájékoztatást és azt, hogy szükség esetén a gazdasági miniszter "közbelép". Miután az idénymunkában nem szabályozott a minimális napi bérszint, a megállapodás hozadékaként csökkenhet a szezonálisan foglalkoztatottak bére - vélik mások. Megint mások pedig úgy látják, hogy már annak puszta lehetősége is lenyomhatja a béreket, hogy "könnyítve jöhetnek a románok dolgozni". A munkaadók az Országos Munkaügyi Tanács tegnapelőtti ülésén kevesellték az egyidejűleg itthon foglalkoztatható külföldiek számát.

Munkaügyi szakértők szerint egyébként nem eredményez drámai helyzetet a kormányfői megállapodás. A külföldiek foglalkoztatása ugyanis a munkaadónak akkor jelent anyagi hasznot, ha olcsóbban tudja őket alkalmazni, mint a magyarokat. Viszont a minimálbérért nem jönnek át dolgozni külföldről- állítják. Így foglalkoztatásuk csak feketén lenne kifizetődő, de akkor már magyart is lehet alkalmazni. Más kérdés, hogy a feketén dolgozó külföldi idénymunkásoktól továbbra sem lesznek védettek magyar "kollégáik", sőt egyesek úgy vélik, elképzelhető, hogy a román-magyar megállapodás hatására nagyobb számban jönnének Magyarországra illegális munkavállalás céljából.

Végső soron persze a munkáltatóktól függ az, hogy mennyi külföldit alkalmaznak Magyarországon, hiszen ők kérelmezik a területileg illetékes munkaügyi központnál magyarországi foglalkoztatásukat. A munkaadói szervezetek lapunknak adott korábbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy az építőiparban és a mezőgazdaságban tevékenykedő cégek üdvözlik a könnyítést.