Távozik az olasz külügyminiszter

A CNN által "eurofilnek", Európa-barátnak nevezett Ruggiero a múlt héten egy lapinterjúban emelt szokatlanul erősen szót az ellen a megosztottság ellen, ami a kormányban tapasztalható uniós ügyekkel kapcsolatban; különösen azt tette szóvá, hogy a kabinet egyes tagjai "langyosan" fogadták az euró bevezetését (VG, 2002. január 4. 2. o.). A kifogásokra Berlusconi ugyancsak lapinterjúban reagált, mondván: az olasz külpolitikát ő határozza meg, Ruggiero csak "technikai" személy, kivitelezi az ő politikáját. A tapasztalt diplomatának számító Ruggiero, aki több évig állt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) élén, erre egy milánói rádióműsorban csak annyit jegyzett meg, hogy ő senkinek sem a bábja. Lemondását a Berlusconival folytatott megbeszélés után megegyezéses váláshoz hasonlították a megfigyelők, akik szerint Ruggiero szemlátomást megkönnyebbült attól, hogy elhagyhatta a jobbközép kormányt.

Berlusconi hivatala közleményben jelentette be, hogy a kormányfő megköszönte Ruggiero eddigi szolgálatait. Az ellenzék szerint azonban Ruggiero távozása pofon Róma tekintélyének, a legsúlyosabb válsághoz vezet az EU-val fenntartott kapcsolatokban. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi volt olasz kormányfő azonban állásfoglalást nem igénylő belügyként minősítette a történteket - derül ki az AFP jelentéséből.

Tény, hogy Itália volt az eurózóna egyetlen olyan országa, amelyben az új pénz bevezetését nem kísérte központilag elhatározott ünnepség, s a Reuters megállapítása szerint az itáliai kormány azt a benyomást kelti, hogy rosszul készült fel a pénzcserére. A mára meghirdetett olasz banksztrájk minden bizonnyal csak rontani fog ezen a pozíción.