A takarékoké az új agrárhitel?

Mégsem csak a Konzumbank, hanem várhatóan a jelenleg 167 tagot számláló takarékszövetkezeti integráció kapja meg a családi gazdaságok agrárhitelezésének feladatait - értesült a Világgazdaság. Információink szerint a Pénzügyminisztérium szakemberei jelenleg készítik az erről szóló előterjesztést a kormánynak.

A módosítás az utolsó percben születhet meg, hiszen az elképzelések szerint a hitelpályázati feltételeket már a jövő héten közzé akarják tenni, a hiteleket pedig márciustól folyósítani kellene. Ez évre mintegy 100 milliárd forintnyi kölcsön kihelyezését ütemezte be a kabinet 7 százalékos kamat, illetve állami költségvetési garancia mellett.

A kormány eredetileg egyedül az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában lévő Konzumbankot kívánta megbízni a családi agrárhitelezéssel.

Úgy tudjuk, a választás azért eshet mégis az egymillió magánszemély által birtokolt takarékszövetkezetekre, mert a mezőgazdasági szervezetek - így a kormány szövetségesének tekintett gazdakörök - szerint a csak pár tucat vidéki fiókot üzemeltető Konzumbanktól nehézkesen lehetne igényelni a kölcsönöket. A Konzumbank, értesüléseink szerint, a családi hitelezésben inkább kiegészítő szerepet kap majd.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdettől fogva azt kérte, hogy a takarékszövetkezetek a családi hitelezésbe kapcsolódjanak be - közölte Jakab István, a szervezet elnöke. Ezt az indokolja, hogy számos gazdálkodó hosszú ideje a takarékoknál vezeti számláit, és ez könnyítheti a hitelfelvételt a jó kapcsolatok és a kölcsönös bizalom miatt - tette hozzá.

A kistelepüléseken is könnyen elérhető takarékok 38 milliárd forintnyi agrárhitel kihelyezésével 2001-ben 12,7 százalékos részesedéssel piacvezetők voltak ebben az üzletágban - nyomatékosította Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezetője. A tavaly kihelyezett agrárkölcsönök 57 százaléka mikrohitel volt, az összes kölcsön átlaga pedig 4,5-4,6 millió forintot tett ki. Az ügyfelek többsége így - a most előtérbe helyezett - családi gazdaság, kistermelő.

Az új, támogatott kölcsönnel nem kerül nehéz helyzetbe az a családi gazdaság, amely korábban piaci alapon hitelt kapott valamelyik takarékszövetkezettől - szögezte le kérdésünkre Szőke. A kereskedelmi bankok ugyanakkor értesüléseink szerint növekvő aggodalommal figyelik az előkészületeket, mivel az újabb kölcsönfelvételek veszélyeztethetik már kinn lévő saját hiteleik visszafizetését. Ezt megerősítette ifj. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára is, de a pénzintézetek eddig még nem kértek szövetségi állásfoglalást az ügyben.

Banki szakértők szerint a fő gondot az okozhatja, hogy a kedvezményes állami hitelek felvétele után az ügyfelek adósbesorolása megváltozik. Ez nemcsak a családi gazdálkodókra, hanem az agrárcégek zömét adó kis- és középvállalkozásokra is vonatkozik, mivel a hitelkonstrukció rájuk is kiterjed. Ha az MFB-s állami forrásokat megkapják, a kereskedelmi banki hitelek visszafizetési kockázata nő. Szakértők elmondták: az agrárhitel-szerződések zöme biztosítékként olyan kötelezettséget tartalmaz, hogy az ügyfeleknek újabb kölcsönök felvételéhez meg kell szerezniük az "első helyi" bank hozzájárulását. Ha ezt nem teszik meg, a pénzintézetek felmondhatják a megállapodásokat, ezután pedig érvényesíthetik a hitelek mögött lévő biztosítékokat.

A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) agrárhitel-portfóliójában 5 százalék alatti, mindössze egy-két száz millió forintnyi a kisgazdaságoknak nyújtott kölcsön - mondta Matics Pál, a K&H agrárszakembere. A bank hitelszerződéseiben rögzíti: az ügyfélnek minden fontos változást be kell jelentenie. Matics szerint ezután egyenként vizsgálják meg, hogy a lépés milyen mértékben terheli az érintetteket. Elképzelhető, hogy a bank számára akár kedvező is lehet, ha az ügyfél az új kölcsön révén növelte a hozzá tartozó termőterületet, így nincs szükség módosításra. Nem zárható ki az sem, hogy a K&H egy-egy szerződésnél előtörlesztést kér majd - tette hozzá Matics. (BI-HL)

Munkatársainktól