Óvnak a gyors eurócsatlakozástól

Martin Hüfner, az EU bankszövetsége gazdasági és monetáris bizottságának elnöke szerint a csatlakozó országok saját érdeke az euró átvételét megelőzően kihasználni a nagyobb mértékű rugalmasság lehetőségét, elsőbbséget biztosítva a strukturális reformoknak és a reálkonvergenciának - írja a Reuters. Hüfner kifejtette, hogy a tagjelöltek gyorsan növekvő gazdaságainak egy ideig még a maastrichti konvergen-ciakritériumok között szereplő 3 százalékos határnál nagyobb deficitre lehet szükségük.

A Világgazdaság által megkérdezett magyar szakértők az uniós bankszövetségnek az Európai Központi Bank (ECB) által is osztott véleménye hátterében azokat a félelmeket is látni vélik, amelyek szerint az EU leendő tagjainak gazdaságpolitikai fegyelmezettségével kapcsolatban bizalmatlan befektetők elfordulhatnak a velük kibővült eurózónától, gyengítve ezzel az euró árfolyamát.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint az ECB érvelésében az így inkább csak lélektani okokkal magyarázható félelmen kívül nincs is több védhető elem. A tagjelölt országok érdekeire való hivatkozást Csaba képmutatásnak véli, és egyértelműen a mielőbbi csatlakozás mellett foglal állást. A stabil monetáris szabályozás átvételéből származó előnyöket nem ellensúlyozzák azok a hátrányok, amelyek a nagy, kormányzati újraelosztó programok lehetősé-geinek beszűküléséből adódnak - véli.

Rövid távon ugyan elképzelhetőnek tartja, hogy az euró korai átvétele növekedési áldozattal járhat, ezt a veszélyt azonban Magyarországra nézve nem tartja számottevőnek, hiszen a belföldi kereslet túlnyomó része nem az állami vásárlásokból származik. Csaba szerint az infrastrukturális beruházások szükségessége nem indokolja a maastrichti kritériumot meghaladó deficitet, hiszen azokat jellemzően legalább részben magántőkéből finanszírozzák. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos érvet Magyarország esetében Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa sem tartja helytállónak, utalva arra, hogy a büdzsét csak a kamatfizetési kötelezettségek teszik deficitessé.

Bartha szerint mindazonáltal indokolt az ECB-nek az a véleménye, hogy a tagjelöltek szempontjából előnyösebb az euró későbbi átvétele. A közgazdász azt hangsúlyozta, hogy az euró-zónához való csatlakozás késleltetésével az infláció mérséklése fokozatosan, kisebb növekedési áldozattal valósulhatna meg. Bartha fontosnak véli a rugalmasabb gazdaságpolitika lehetőségét is; a nagyobb mozgástér kihasználásának egyik lehetséges területeként a forint erősödését célzó árfolyam-politikát említette.

Beöthy Ákos