A magyarok csak érdeklődnek
Szerbiában nemcsak azok a vállalatok eladók, amelyeket hivatalosan meghirdettek, hanem azok is, amely megvásárlására befektető jelentkezik. Igen ambiciózus magánosítást hirdettek meg déli szomszédunknál: három év alatt hétezer állami céget kívánnak eladni meghatározott pályázati módszerekkel úgy, hogy háttérbe szorították a kuponos privatizációt (amit a vállalati tőke 30 százalékánál érvényesítenek csupán), és piaci alapú magánosításba fogtak. Ráadásul az idén január óta törvény intézkedik a külföldi befektetők védelméről. A kínálatot folyamatosan frissítik, bővítik a hivatalos weboldalon. Máig 175 céget ajánlottak fel eladásra.
Ennek ellenére a tavaly nyáron meghirdetett program eddig csak három cementgyár magánosítását eredményezte, a befektetők óvatosak. Kusza ugyanis a tulajdonosi helyzet (általában úgynevezett társadalmi tulajdonban vannak a vállalatok, nem ismert pontosan a tulajdonosi kör), nagy kockázat rejlik a cégek általában ismeretlen méretű eladósodottságában, nem ismertek a kinnlevőségek, és nem tudni, pontosan mennyi a foglalkoztatottak száma. Szakértők ennek ellenére tőkekihelyezésre buzdítják a magyarokat, mondván: kellő körültekintéssel és kockázatvállalással jelentős üzleteket lehet kötni, s kiváltképp hosszabb távon a megtérülésen túl hasznot hozhat a mai szerbiai befektetés.
Élénk ugyanakkor az érdeklődés, egyebek között a magyaroké. Van is már olyan magyar cég, amely meghirdetett projekt iránt érdeklődik - tudtuk meg Pallos Andrástól, az ITDH belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetőjétől. Egy másik magyar cég a privatizációból kiindulva - s a megvásárolható vagyon körüli bizonytalanságok miatt - inkább vegyes vállalat alapítása felé hajlik: az érintett szabadkai gépgyárat apportként vinnék be a vállalkozásba, a magyar befektető biztosítaná a tőkét és a finanszírozást, valamint a piacot a kinti munkaerővel, gépeken előállított termékek számára - vázolja egy folyamatban lévő üzlet körvonalát a projektben közreműködő Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán. Üzlet azonban még nem köttetett. Ugyanakkor az ITDH-nak több tucat magyar részvételű szerbiai vállalat megalapításáról van híre, mondta el Pallos.
Az óvatosságot az Eximbank és a Mehib ugyancsak tapasztalja. Az exporthitel-biztosító ugyan az idén január óta nem csupán a szokásos - politikai, országkockázat ellen védő - konstrukciókat, hanem a kis- és középvállalkozások számára kidolgozott partnerbiztosítást is kínálja. Ám ügylet még nem jött létre. Igaz, érdeklődés van, ám az is inkább informális, tudtuk meg a Mehibnél.
Az Eximbank mint "követő" finanszírozó a befektetéseknél a kockázati tőketársaságként működő Corvinus Rt.-vel működik együtt saját, tőkeexportra szabott termék híján. Az együttműködés ez ideig csak elvi volt, mert szerb viszonylatban ilyen ügyletük nekik sem volt még - mondta el Singlovics Béla vezérigazgató-helyettes. Az együttműködés révén kínált konstrukció lényege: a Corvinus tőkével beszáll az ügyletbe, az Eximbank pedig tisztességes kamatozású forgóeszközt nyújt. Erre azért is van égető szükség, mert Szerbiában majdhogynem illikvidek a bankok, s ha van is hitel, az nagyon drága, emlékeztetett Singlovics.
N. Vadász Zsuzsa
